GMO-növények is szolgálhatják az ellátásbiztonságot és országok felemelkedését

    Brazil, dél-afrikai, német és amerikai tudósok kiemelték: a GMO nagyban hozzájárulhat az élelmiszerellátás biztonságához és országok felemelkedéséhez.

    A Fenntartható élelmiszertermelés című szekcióülést kivételesen nem teljes mértékben a házigazda Magyar Tudományos Akadémia szervezte, a program összeállításában a következő WSF-nek otthont adó Brazília tudósai is közreműködtek.

    Brazília a genetikailag módosított növények alkalmazásában nagyhatalom, a GMO-növényekkel borított mezőgazdasági termőterület nagysága alapján az Egyesült Államok után a második helyen áll – emelte ki Elibio Rech, az Embrapa brazil állami agrárkutató intézet biotechnológiai osztályának munkatársa.

    A GMO néven ismert technológiák alkalmazásával csökkenteni lehet a termelési költségeket és az üvegházhatású gázok kibocsátását, a korábbiaknál versenyképesebb termékeket lehet előállítani, vagyis a GMO a felemelkedés egyik eszköze lehet a mezőgazdaságban – hangsúlyozta a szakember, utalva egyebek között arra, hogy Brazíliában a vetésterület minimális növelése mellett megháromszorozták a szójatermelést.

    Hasonlóképpen vélekedett Dionne Shepherd dél-afrikai kutató, az Afrikában kifejlesztett első GMO-növény szabadalmának tulajdonosa, aki előadásában a betegségeknek ellenálló kukoricafajták kikísérletezésének fontosságáról beszélt, rámutatva, hogy a kontinensen az elfogyasztott kalória 50 százaléka valamilyen kukoricaalapú élelmiszerből származik, így súlyos éhínséghez vezethet egy-egy betegség, amely megtizedeli a kukoricatermést.

    A Wolf-díjas amerikai Roger Beachy, aki a GMO-növényekről híres Monsanto nevű vállalat szakértőivel együttműködésben fejlesztette ki a világ első génmódosított növényét – egy paradicsomfajtát –, jelenleg pedig az amerikai állami élelmiszeripari és mezőgazdasági kutatóintézet (NIFA) igazgatója, budapesti előadásában hangsúlyozta, hogy az agrárium előtt álló kihívás nem csupán a világ egyre növekvő számú lakosságának élelmezése, hanem a bioüzemanyagok iránti fokozódó igény kielégítése is. E kettős szorításban kell dolgoznia a tudósoknak, akik a betegségeknek és az időjárási viszontagságoknak ellenállóbb növényfajtákat, a korábbiaknál kedvezőbb hatású öntözési és talajkezelési technológiákat és újítások további hosszú sorát dolgozták ki, de ezek elterjesztését gyakran hátráltatja a felkészületlenség a kormányzat, a termelők és a fogyasztók oldalán. Ezért fokozni kell a tudósok jelenlétét, aktivitását a közpolitikai vitában, a fejlesztések sorsát eldöntő szabályozás kialakításának folyamatában – mondta Beachy.

    Thorsten Storck német kutató, a BASF vegyipari óriásvállalat munkatársa ez utóbbi felvetéssel kapcsolatban derűlátó, legalábbis az előadása alapján, amelyben kifejtette, hogy legújabb fejlesztésük, a Fortuna nevű burgonyafajta termesztése az Európai Unióban már 2015-ben megkezdődhet, holott a cég csak az idén október végén kérelmezte a termelés engedélyezését, a legutóbbi hasonló folyamat, az Amflora nevű burgonyafajta engedélyeztetése pedig jóval hosszabb ideig tartott, 1996-ban kezdődött és 2010 márciusában ért véget.

Forrás: MTI