„Helyzet van” a tejkvóta megszűnése után

A  tejkvóta kivezetése több évtizedes állapotot változtatott meg, ezért ma még nehezen jósolható meg, hogy pontosan mi fog történni a tejágazatban a következő időszakban. Vita tárgya, hogy a változásnak milyen messzire nyúló hatása lesz az uniós és globális tejpiacra. A szektorra vonatkozó „független” gazdasági elemzők gyakran egymásnak ellentmondó tanulmányokat tesznek közzé a várható árak, ársávok, a hullámzás, illetve a fogyasztói igények jövőbeli alakulása kapcsán.

A kvótarendszer nem volt mindenható; 30 éves fennállása alatt is találkoztunk igen jelentős piaci kilengésekkel. Elég csak visszaemlékezni a 2009. évi tejpiaci válságra, de szintén a tejkvótarendszer alatt tapasztaltuk meg a 2014. évi rekord magas nyerstejárakat is. Láthattunk akár a túltermelési büntető illeték befizetését is „bevállaló”, a kvótájuknál többet termelő tagálla-mokat az előző években.

Az adminisztratív termelésszabályozó rendszer márciusi megszűnése tehát nem jelent azonnali és közvetlen hatást hazai tej-piacunkra. Magyarországon a kvótarendszer megszűnése önmagában nem a legnagyobb piacbefolyásoló vagy piaczavaró tényező. A jelenlegi tejpiaci helyzet okait máshol (is) kell keresni.

A tejpiac

Európában és hazánkban az egy évvel ezelőtti időszaktól egyaránt folyamatosan emelkedik a megtermelt tej mennyisége. Az akkori magas árak miatt egyes európai termelők előrehozták fejlesztéseiket, a kvótakivezetés előtt már egy évvel átlépték kvótájukat. A helyzetet súlyosbította az orosz embargó is. Az előző két évben az enyhe nyaraknak és teleknek köszönhetően a tejtermelés nyári/téli mennyiségi és minőségi visszaesése sem volt olyan mértékű, mint a korábbi években. 

A tej és tejtermékek vonatkozásában – a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács korábbi prognózisaival megegyező módon – további és folyamatos árcsökkenést tapasztalunk. Közel egy éve már, hogy a nyerstej felvásárlási ára hosszú évek emelkedési trendjei után esésnek indult. 

Válság van – felvásárlási árak a padlón

Az árak csökkenése természetesen a késztermékek piacán is jellemző trenddé vált az elmúlt időszakban. A hazai feldolgozók nehezen tudják elhelyezni késztermékeiket a piacon, ezért vannak olyan tejtermelők, akik nehézségek és kompromisszumok árán tudják csak értékesíteni megtermelt tejeiket. Mindez számokra lefordítva: becslések szerint a hazai nyerstej felvásárlási ár megközelítheti a 20 euro cent/kg-os árat, várhatóan 60 Ft/kg-ra (akár az alá is) csökkenhet az I. félév végére. Lesznek olyan tejtermelők is, akik átmenetileg nem tudják értékesíteni a megtermelt tejet.

A következmények

Az alacsony nyerstejárak visszafoghatják a termelési kedvet Magyarországon, miközben – elsősorban a volumenhordozó termékek esetében – az importnyomásnak köszönhetően a verseny rövid távon nem fog kellő mértékben enyhülni. 
Közel egy éve a korábbiaknál ismételten nagyobb mennyiségben érkezik Magyarországra az importáru, elsősorban Szlovákiából, Németországból és Lengyelországból. És ami a jelenlegi hazai piaci anomáliák kialakulásához nagy részben hozzájárul, ezen import termékek meghatározó része nyilvánvalóan áfa-csalással (vagy dömpingáron) kerül a hazai forgalomba. 
Mindeközben vannak olyan feldolgozók, akik külföldi tejet porítanak Magyarországon, de akadnak olyan kereskedők is, akik külföldi termékeket forgalmaznak, holott a magyar termékek is rendelkezésre állnak, mennyiségben és minőségben, árban is versenyképesen.
A mostani alacsony hazai nyerstejárak okozta problémák vélhetően május/június hónapban fognak „kicsúcsosodni”, és július végéig, a nyári beltartalom csökkenésig egészen biztosan ki fognak tartani. Az árak stabilizálódására inkább csak az év második felében számíthatunk. 

A megoldás

Miközben a tejtermelést éppen a nagy „tehetetlenség”, a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás lassúsága jellemzi, jelenleg is egy sor kihívásnak kell egyszerre megfelelnie. Ilyen a fent részletezett árviszonyok változása mellett megszűnt kvóta, a takarmányozás (GMO-mentesség), a támogatási rendszer átalakulása és a belföldi fogyasztókért folytatott harc.

A Magyarországon kialakult tejpiaci viszonyokat – függetlenül attól, hogy a kvótarendszer eltörlése vagy az áfa-csalt termékek jelenléte miatt alakultak ki – kezelni kell. Ez a tejvertikum valamennyi szereplőjét reprezentatív módon képviselő szakmaközi szervezetünk és a kormányzat felelőssége is egyben. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács egy átfogó javaslat-csomagot készített el és nyújtott be a kormányzat számára a jelenlegi piaci helyzet kezelésére és a kvótakivezetés további várható hatásainak tompítására. A csomag főbb elemei:
Legalább három hónapos időszakra vaj és sovány tejpor készletezése, kivonása a piacról a profitorientált Nemzeti Kereskedő-ház Zrt. bevonásával.

A kormánynak „nyomást kellene gyakorolnia” a közétkeztetést bonyolító szereplőkre, hogy tegyenek határozott erőfeszítéseket arra vonatkozóan, hogy lehetőleg a magyar tej és tejtermékeket preferálják. Fontos, hogy a növényi eredetű zsírok helyett az állati eredetű zsírokat (valódi sajtokat, vajat, tejfölt) részesítsék előnyben. Fontos továbbá az is, hogy a hazai tejfeldolgozóktól vásárló közétkeztetést ellátó/szállító cégek tevékenységéhez fizetési garanciát vállaljanak állami bankok. 

Legalább a fogyasztói folyadéktejek (UHT, ESL, féltartós és friss; 3 literes térfogatig és kiszerelési típustól függetlenül) 5%-os áfa-körbe sorolása, amely nagymértékben segítené a tejpiac kifehérítését.
420 millió Ft külön forrás közösségi tejmarketing célokra úgy, hogy ezen összeget az Agrármarketing Centrum – közvetlenül vagy pályázat kiírásával továbbadva – a Terméktanács szakmai „irányítása” mellett használhassa fel, kizárólag közösségi tejmarketing program finanszírozására. 

Habár a 2015. évre is meghirdette a Földművelésügyi Minisztérium az óvoda- és iskolatej programot, a jogalkotó a korábbi szabályozástól és a tervezetben szereplőktől is eltérően heti öt napról négyre csökkentette a jogosultsági napok számát. A jogosultsági napok számának visszaállítása haladéktalanul szükséges, fontos továbbá az is, hogy a jelenlegi 220-250 napon túli gyakorlattal szemben a feldolgozók a kérelem benyújtástól számított 4-6 hónapon belül megkaphassák a támogatást.

Az élelmiszer-biztonsági hatóság és a NAV fordítson kiemelt figyelmet a dömpingáras és a vélhetően adóelkerülő, elsősorban cseh, szlovák, német és lengyel eredetű tejtermékek – kiemelt és azonnali – élelmiszer-biztonsági és adózási jellegű hatósági ellenőrzésére. Fontos, hogy a tejtermelők 2015. évi támogatásai időben és még 2015. évben kifizetésre kerüljenek, de ugyanilyen fontos, hogy valamennyi, a termelőket érintő kifizetésről megbízható és időben rendelkezésre álló információhoz jussanak az érintettek.

Az időszakonkénti hazai tejtöbblet levezetésének hosszú távú kezelése kapcsán szükség van a nagyvállalatok – hatékony porí-tó, sűrítő, vajgyártó berendezéseket célzó – beruházási támogatására, valamint a meglévő porítók – energiahatékonyság szempontjából történő – felújítására. Szükséges a tej- és tejtermék nagykereskedők szigorúbb ellenőrzése, illetve transzparens szakmai regisztrációjuk megvalósítása, a regisztrációs rendszer Tej Terméktanácshoz történő telepítése.

Ezek a lépések mind szükségesek lennének a jelenlegi helyzet javítása és egy még mélyebb piaci válság elkerülése érdekében. Nyilvánvaló, hogy az EU, a kormányzat és természetesen a piaci szereplők lépései, illetve az intézkedések elmaradása egyaránt hozzájárul a tejpiac jelenlegi válságának fokozódásához.

A jövő

Nemcsak a vertikum szereplői állnak dilemma előtt a mostani piaci helyzet (és a kvótakivezetés) kapcsán, hanem a gazdálkodás feltételeit alakító szakmai és érdekvédelmi szervezetek, valamint a gazdaság- és agrárpolitika döntéshozói is. A tejszektor jövője ugyanis nem kizárólag a tehenészetek és a tejfeldolgozók ügye, hanem foglalkoztatási, népegészségügyi és nem utolsósorban gazdasági kérdés is. 

A magyar tej termékpálya EU-csatlakozás utáni leépülési trendje és mostani állapota alapján van is okunk az élesebb verseny miatti aggodalomra. Ugyanakkor a kétes eredetű tejtermékek piaci részarányának visszaszorítása, a tejszektor közösségi marketing alapjának bővítése és a feldolgozók számára elérhető pályázati források bővülése adhat egy olyan lökést a hazai tejágazatnak, amely egyensúlyozni tudja a kvótakivezetésnek is köszönhetően kialakuló kedvezőtlen tejpiaci viszonyokat. Ennek következtében a hazai tejágazat hosszú távon szinten maradhatna, vagy akár növekedhetne is.

Harcz Zoltán, ügyvezető – Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács