Lenne kereslet a magyar paradicsomra

A hajtatott zöldségfélék termőterülete 2002 és 2012 közöt 54 százalékkal esett vissza Magyarországon. A teljes hazai paradicsomtermő terület 1800 hektár, ebből 410 hektárt tesz ki a fedett terület, amiből mindössze 100−120 hektár a korszerű technológiával felszerelt korszerű növényház. A növényházi paradicsom termőterülete 2007 és 2012 között csaknem 33 százalékkal csökkent, ami a termésmennyiség 30,7 százalékos visszaesésében is megmutatkozott. A csökkenés hátterében a piaci áringadozások és egyéb problémák − mint a 2011-es német E.coli fertőzés mintegy 25 milliárd forint értékű kiesést okozó hatása − mellett elsősorban az energiaköltségek megugrása állt. A termelési költség a fűtött fóliákban 41 százalékkal alacsonyabb a növényházinál, míg a fűtetlen fóliákban ehhez képest is további 57 százalékkal kisebbek a ráfordítások. A megfelelő − egyben a kül-és belpiaci keresletet is figyelembe vevő − fajtaválasztás mellett azonban a költségesebb és beruházásigényesebb fűtött hajtatásban, például a termálvizes kertészetekben az elérhető hozamok is lényegesen magasabbak. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program félidei felülvizsgálati jelentése szerint a pályázati rendszer nem volt kellően kidolgozott, illetve túlzottan bürokratikus volt, utóbbi azóta sem változott érdemben −  állapítja a tanulmány. További kockázat, hogy több termelő tapasztalata szerint a támogatási kérelem beadása és a kifizetés között akár 1−1,5 év is eltelhetett. A szerzők szerint szükség lenne kifejezetten a hajtatott kertészet sajátosságaira szabott hitelekre is a beruházásösztönzés érdekében, ahogy a szakképzésre is érdemes lenne figyelmet fordítani. Az akadályok között szerepel a növényházi beruházások tőkeigénye, az őstermelői adózás átalakítása, illetve a szakképzett munkaerő kérdése és a bürokratikus akadályok is.

Forrás: napigazdasag.hu