Magyar agrárbárók veszteségei az orosz megtorlás miatt…

 Megpróbáltuk mindezt számszerűsíteni. A hazai agrármilliárdosok közül Csányi Sándor a legnagyobb vesztese annak, hogy Oroszország – az oligarcháit és legfőbb vállalatait sújtó szankciókra válaszul – exporttilalmat rendelt el egyebek között a magyarországi mezőgazdasági termékek egy részére. A Pick szalámigyár éves forgalmának ugyanis csaknem 5 százalékát eddig oroszok ették meg, amiért 3 milliárd forintot fizettek. Ez most ugrik az árbevételből, ha valóban egy éven át fennmarad az orosz büntetőintézkedés.

Röpködnek a milliárdok

További közvetlen vesztesége ugyanakkor még Csányinak sem lesz Putyin erőfitogtatásából, miután az agrárvállalkozásait összefogó Bonafarm-cégcsoport egyéb áruira, így például a Sole-Mizo tejre eddig sem voltak vevők az oroszok. Ezzel együtt vélhetően az állattenyésztéssel foglalkozó Bólyi és Dalmandi Zrt. is megérzi, ha hosszabb távon életben marad az orosz embargó.

Elsősorban azért, mert az orosz piac lezárásával megnő a kínálat Európában, így valószínűleg kevesebb árut és olcsóbban tudnak csak eladni a magyar termelők is. Ez természetesen nemcsak Csányi, hanem a többi magyar agrárbáró érdekeltségeire is igaz. Ha az orosz fogyasztók kiesése csak 1-2 százalékkal szűkíti be a piacot, egy százmilliárdos árbevételű cégcsoportnál, amilyen a Bonafarm is, máris elillan 1-2 milliárd forint.

Az orosz oligarchák bosszújának következő áldozata Magyar József. Neve kevésbé ismert, a Hungerit márkával viszont gyakran találkoznak a háziasszonyok a húsos pultnál, főleg csirkéket csomagolnak vele, de a gyerekek is felismerik a Disney mesés falatkáit a Valdortól, amelyet ugyancsak Magyarék gyártanak. ő egy év alatt 1,3 milliárd forintot tisztán bukhat, ha a cég tavalyi eredményéből indulunk ki, akkor ugyanis ennyivel részesedett Oroszország a 20,1 milliárd forint exportból. Magyar József egyébként a száz leggazdagabb magyar legutóbbi listáján 83. volt 7,9 milliárd forintos vagyonával.

A közvetlen veszteség dandárját, legalábbis milliárdosaink közül, ők ketten viszik el. Közvetlen orosz export sem a szocialistákhoz köthető Leisztinger Tamás vállalkozásainál, sem a Nyerges Zsolt és Simicska Lajos nevéhez kötődő cégcsoportnál vagy a felcsúti Mészáros Lőrincnél nem lelhető fel. ők inkább híznak az unió területalapú támogatásán, ami egy-egy agrárvállakozásuknál is milliárdos bevételt hozhat. Ha még a marhát és a sertést is el tudják adni, amit a maguk által megtermelt takarmányon hizlalnak, az csak hab a tortán.

Ha pedig előfordul is némi exporttevékenység, az is inkább csak európai uniós országokba. Simicskáék Mezort Zrt.-je 2 milliárd forintért ad el árut uniós országokba és Svájcba, Leisztinger komáromi agrárcége pedig 858 milliót forgalmaz Németországba, Szlovákiába és Lengyelországba. Az ugyanakkor rájuk is igaz, hogy a cégcsoportok együttesen több 10 milliárd forintos árbevételén közvetve még adódhat némi veszteség a piac beszűküléséből.

Irány kelet! Vagy mégsem?

Nem termelnek az orosz piacra a 21. leggazdagabb, Szatmári Zoltán agrárcégei sem, így például a Naszájtej, vagy a 40. leggazdagabb, Harsányi Zsolt érdekeltségei, köztük az Alföldi Tej. A húsipari milliárdosok közül Szabó Miklós (28. leggazdagabb) tavaly mindössze 31 millió forintért adott el árut az oroszoknak, miközben 10,5 milliárd forintért exportált, döntően uniós államokba. A haszna is megvolt rajta, tisztán 1,6 milliárd forint. Bárány László (36. a napi.hu listáján) ugyancsak 680 millió forintos profitot könyvelhetett el a baromfi-feldolgozáson 2013-ban, de a 15,1 milliárd forintos exportjából 13,8 milliárd az unióba ment, és egy fillér sem jött az oroszoktól.

Ettől függetlenül persze nem kell megállni az unió határán, nyilván érdemes új piacokon új fogyasztókat találni. Ezzel próbálkozott az elmúlt években a 97. leggazdagabb, Erdélyi István, aki a Gallicoop termékeivel próbálta elárasztani az oroszokat. A közelmúltban nyilatkozott is róla lelkesen, hogy elindultak kelet felé, és egy év alatt több mint 1500 tonna árut vittek az orosz piacra. Most viszont már fájhat miatta a feje. Igaz, a tavalyi 20 milliárdos hazai és 11,7 milliárdos külföldi pulykaeladáson tisztán megmaradt 900 millió forintja, amből 550 millió forintot osztalékként zsebre is vágott.

Csődközelben

Vannak azonban olyanok, akiknek bőven lesz veszteségük az orosz embargón, sőt akár tönkre is mehetnek miatta. őket azonban nem az agrárbárók között kell keresni. Veszélybe kerülhetnek például a kisebb zöldség- és gyümölcskertészetek, ha pechükre éppen orosz piacra vásárolták fel árujukat azok a kereskedők, akikkel kapcsolatban álltak.

Az orosz piacra termelő húsosok közül pedig már eddig is a csőd szélén billegett a Pápai Hús, amelyet az elmúlt egy évben az állam és a helyi fideszes önkormányzat összefogásával mentettek meg a bezárástól. A vállalkozás tavalyi 15 milliárd forintos árbevételéből egymilliárd forint Oroszországból származott, miközben a tevékenységén 1,8 milliárd forint veszteséget kellett elkönyvelnie.

Az ország 50 legnagyobb exportőre közül pedig éppen az 50. a Hungary-Meat, amely a csaknem 74 milliárd forintos éves árbevételéből több mint 10 százalékot, 8,6 milliárd forintot az orosz fogyasztóknak köszönhet. Bár a cég olasz tulajdonban van, a kisebb beszállítók akár tönkre is mehetnek, ha túlságosan függtek a Hungary-Meat megrendeléseitől.

Forrás: vs.hu

Fotó: hvg.hu