Milliárdokat pazarolt el a kormány a nagy mentőakcióval

Az elmúlt években milliárdokat költött a kormány a pápai, a kaposvári és a gyulai húsüzem megmentésére, de a cégek tavalyi eredményeiből kiderül, hogy a pénz nagy része veszendőbe ment. Nem teljesen vált valóra az a kormányzati szándék sem, hogy a mentőövekkel munkahelyeket ment meg, a három üzemben ugyanis most jóval kevesebben dolgoznak, mint korábban. A legnagyobb pénznyelő a pápai húsüzem, ott veszett el a legtöbb közpénz. A kaposvári húsüzem is elégette a tavaly kapott támogatás felét, a veszteség közel egymilliárd forint. Egyedül a gyulai húsüzem tudott pármilliós nyereséget felmutatni, ez azonban csalóka eredmény a tavaly kapott többmilliárdos állami támogatáshoz, és a szintén többmilliárdos hitelezői és beszállítói veszteségekhez képest.

A nagy mentőakció

A kormány 2012 végén hatalmas összegek kifizetéséről döntött, hogy megmentse az összeomlástól a csőd szélére sodródott nagy múltú húsüzemeket. Kaposvár 3,5 milliárd forintot kapott a költségvetésből a Kométa 99’ Zrt. megmentésére, Pápa 1,5 milliárdot a Pápai Hús 1913 Kft. életben tartására, Gyula pedig 1,8 milliárdot, hogy megmentse a Gyulai Húskombinátot. Mivel az uniós versenyszabályok tiltják, hogy az állam a piaci ésszerűséget figyelmen kívül hagyva veszteséges cégeknek nyújtson támogatást, ezeket a pénzeket hivatalosan a városok feladatainak támogatására és biztonságos finanszírozására adta a kormány, ugyanakkor kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a pluszforrásokat a húsgyárak megmentésére szánta. Agráripari szakértők és húsipari piaci szereplők már akkor úgy vélekedtek, hogy a támogatás kidobott pénz lesz.

A pápai pénznyelő

A három húsüzem közül a legnagyobb közpénzpazarlás a Pápai Hús 1913 Kft. megmentéséből lett. Az állam eddig összesen közel 11 milliárd forintot ölt a cégbe, és a jelenlegi állapot szerint ennek a töredékét fogja visszakapni. A tavalyi évről szóló könyvvizsgálói jelentés egyértelműen kimondja, jelentős a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a társaság képes lesz-e realizálni eszközeit és rendezni kötelezettségeit, miként az is teljesen bizonytalan, hogy a cég egyáltalán tud-e tovább működni. A vállalat 2,1 milliárd forint veszteséggel zárta a tavalyi évet (hasonlóan a szintén milliárdos veszteségeket eredményező korábbi esztendőkhöz). Magyarán: a 1,5 milliárd forint állami-önkormányzati támogatásnál is több pénz veszett el tavaly a társaságban. Az üzemet 2013 tavaszán azzal mentették meg az összeomlástól, hogy önkormányzati tulajdonba vették. A tulajdonosváltást követően az önkormányzat úgy döntött, a kormánytól kapott 1,5 milliárdból tőkeemeléssel és kölcsönnel segíti ki a vállalatot, de a pénzek befizetésével több mint egy évet csúszott, és a húsüzem csak 2014. április 19-től kapta meg a mentőövet, amit a tavalyi beszámoló szerint azonnal el is költöttek a beszállítók kifizetésére. Mivel a cég nem tudta fizetni a lejárt adósságait és a folyamatos termelést, 2013 júliusában csődeljárásba menekült. Az idén januárban megkötött csődegyezség alapján a hitelezők követeléseik közel felét elbukták. Ez tekintélyes összeg annak alapján, hogy a cég teljes adósságállománya 2013 végén több mint 8 milliárd forint volt. A társaság legnagyobb hitelezője a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amely 2008-ban közel 5 milliárd forint hitelt adott, akkor is azért, hogy megmentse az összeomlástól. A veszteségek ellenére a cégnek ismét mentőövet dob a kormány úgy, hogy az üzem eszközeit átmentik egy másik társaságba, és egy újabb MFB-hitelből kifizeti a korábbi MFB-hitel egy részét. Tavaly decemberben született egy kormányhatározat, mely szerint az MFB 15 éves, 3,7 milliárd forintos, valamint egy további 500 millió forintos hitelt biztosít a szintén önkormányzati tulajdonú Pápai Szeletelt és Darabolt Hústermékeket Csomagoló Kft.-nek, hogy megvásárolja a húsipari tevékenység folytatásához szükséges vagyonelemeket. A vásárlást követően a húsipari termékeket már az új cég fogja gyártani, legkésőbb 2015-től. Így mindösszesen az elmúlt hat évben az állam különböző csatornákon keresztül összesen csaknem 11 milliárd forintot öntött a vállalatba. Ennek akár csak részleges megtérülése is erősen kétséges a fentiek alapján. A befolyt vételárból a Pápai Hús 1913 Kft. június végéig az MFB-nek a korábbi adósságból kifizet 1,8 milliárd forintot, a többi hitelezőnek 1,3 milliárd forint jut, ami ezen felül marad az újabb MFB-pénzből, azt a fizetési moratórium alá nem eső – például közműszolgáltatókkal szembeni – tartozások fizetésére kell fordítania. Az üzemnek a korábbi 1100-zal szemben már csak 907 munkavállalója volt tavaly év végén, de ezt a létszámot is csökkenteni fogják a 2013-as beszámoló szerint.

Úszik a pénz Kaposváron is

A pápainál valamivel jobb helyzetben van a kaposvári Kometa ’99 Zrt., de ott is közel egymilliárd forint elveszett tavaly. A társaság olasz többségi tulajdonban van, kisebbségi tulajdonos a kaposvári önkormányzat. A cég évek óta masszív veszteségeket könyvel el: 2011-ben 1,1 milliárd, 2012-ben 2,3 milliárd forintos mínusz volt az éves eredmény. Ehhez képest a tavalyi 935 millió forintos veszteség akár javulásnak is felfogható, ugyanakkor ezzel a tavaly kapott közpénz fele elúszott. Az államtól kapott 3,5 milliárdból Kaposvár tavaly 2 milliárd forintot adott a húsüzemnek, a többségi olasz tulajdonost pedig további egymilliárd forint befizetésére kényszerítette. Az érdekek egybeestek, talpon maradt a húskombinát, ami nem mellékesen a város egyik legnagyobb foglalkoztatója: 2012-ben még 900 embert foglalkoztatott, tavaly év végén már 500 alatt volt a munkavállalók létszáma. Az utóbbi létszám alapján úgy tűnik, az állami mentőöv ellenére jelentős leépítést kellett végrehajtania a cégnek. A 3 milliárd forintos mentőöv tavaly átmenetileg segített a cégen, kérdés azonban, hogy meddig tart a kegyelmi állapot. A húsüzem adóssága ugyanis még a pápaiénál is nagyobb, közel 11 milliárd forint, melyből 9,5 milliárd rövid lejáratú hitel és beszállítókkal szemben fennálló tartozás. Ebben a cégben is jelentős MFB-hitel van, összesen 5,5 milliárd forint, a finanszírozó kereskedelmi bankok egyelőre haladékot adtak az üzemnek a hitelei törlesztésére.

Csalóka eredmény Gyulán

A három húsüzem közül egyedül a gyulai volt nyereséges, tavaly 27 millió forint eredményt ért el a 268 főt foglalkoztató cég. Ez azonban az előzmények fényében csalóka, s lényegében annak köszönhető, hogy a korábbi hitelezők hatalmas veszteséget szenvedtek el a húsüzem bedőlése miatt. A mentőövvel ráadásul ebben az üzemben sem sikerült a munkahelyek megmentése, tavaly év végén több mint százzal kevesebben dolgoztak a cégben, mint a mentőakció előtt. Gyulán egy radikálisabb, a hitelezőket kevésbé kímélő megoldást választottak a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentésére. A gyulai önkormányzat tavaly önálló céget alapított Gyulahús Kft. néven, és a kormánytól kapott 1,8 milliárd forintos támogatásból szeptemberben mindössze 850 millió forintért vásárolta meg a felszámolás alatt álló húskombinát eszközeit, valamint a gyulai kolbászok és májas termékek márkavédjegyeit a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-től. A felszámoló először az összes követelést fedező áron hirdette meg a társaság vagyonát, de az önkormányzat csak akkor jelentkezett be vevőnek, amikor már elég volt 850 millió forint is az ügyletre. A húskombinát teljes vagyonát tehermentesen, tulajdoni korlátozások nélkül kapta meg, így a vételárból aligha futotta a kombinát hitelezőinek és beszállítóinak kifizetésére. A húskombinát vagyona 2013 elején meghaladta az ötmilliárd forintot, a szállítói tartozások 1,9 milliárdra rúgtak, a hitelek összege hárommilliárd forint volt.

Forrás: hvg.hu