Nagy pofonba szaladhatnak bele a magyar gazdák az oroszok miatt

Pedig a szektor számára még néhány hónapja is Oroszországot mondták kitörési pontnak. Magyarország külkereskedelmi partnerei közül Oroszország igen régóta azon kevesek közé tartozik, amelyek jelentős többletet érnek el. Ugyanakkor Moszkva az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerünknek számít, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az EU-n kívül a legfontosabb. 2013-ban a tíz legjelentősebb exportcélországunk közül 9 volt európai uniós tagállam, az egyetlen "kakukktojás" pedig Oroszország, ahova 753 milliárd forint értékben szállítottunk. Ha az import oldalt nézzük, akkor sincs nagy különbség, hiszen a tíz legfontosabb partnerország közül 8 az Európai Unióban található, és a közösségen kívülről Oroszország az egyik (míg Kína a másik). Az orosz importunk azonban tavaly is tetemes, 1895 milliárd forintot kitevő volt, amely a második legnagyobb a német után. Így a magyar behozatalt tekintve 1142 milliárdos volt a mínusz. Természetesen a háttérben az olaj és gázimportunk áll, hiszen a magyar energiaimport hozzávetőleg kétharmada kelet-európai partnerünktől származik.  A külkermérlegünket leginkább elcsúnyító sor kapcsán a magyar kormány számos erőfeszítést tett az elmúlt években, és bár a feldolgozott termékek, továbbá a gépek és szállítóeszközök kategóriában magas a magyar export volumene, más területen láttak a külgazdaság irányítói kitörési pontot. Bő egy éve, Szijjártó Péter, aki akkortájt a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára volt úgy vélte, hogy ötmilliárd dolláros mínuszt a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra építve lehet kiegyensúlyozni. Igaz, ez már akkor is kicsit merész elgondolásnak tűnt, mert ez a termékcsoport mindössze 8 százalékot képviselt az Oroszországba irányult magyar kivitelben. Ráadásul a KSH adatai szerint 2013-ban a teljes mezőgazdasági export 2333 milliárd forintot tett ki, míg a külkereskedelmi aktívum a teljes szektort tekintve adott 1000 milliárd forintot. (Ennek "átcsoportosítása" Oroszország felé természetesen nem reális, ahogy az agrárium kibocsátásának ugrásszerű növelése sem.)

Fejfájást okozhat a magyar agráriumnak

A kormányzati kommunikáció, illetve a rendszeres keleti látogatások, és különböző szintű diplomáciai tárgyalások hatására az agrárágazatban és az élelmiszeriparban általános vélemény volt, hogy az egyik legreménykeltőbb kitörési pont lehet az ún. keleti nyitás, és a hazai élelmiszer-gazdaság a két évtizede elvesztett hagyományos felvevőpiacait elkezdheti visszahódítani. Szijjártó Péter egyik év eleji tárgyalása után úgy nyilatkozott, hogy a mezőgazdasági export növelése szempontjából kulcsfontosságú területként említette a tenyészállat-kivitelt, valamint a hús és húskészítmények exportját. Közölte, hogy az elmúlt három évben Magyarország megháromszorozta húskivitelét Oroszországba, ahová jelenleg 140 ezer tonna húst exportálunk évente. El kell azt is ismerni, hogy ha – részben az államközi külkapcsolatok révén – jelentős felvevőpiacnak bizonyul Oroszország, az a termelők részéről lehetőséget ad a mennyiségek növelésére, és így a költséghatékonyabb működésre is. Más kérdés, hogy a magyar reményeket árnyalta Szijjártó Péter orosz tárgyalópartnere, aki elmondta, Oroszországban 2008 óta működő, mezőgazdaságot támogató program eredményeként ma országa gyakorlatilag önellátó sertéshúsból, továbbá vezető gabonaexportőr, nagy mennyiségben exportál napraforgó olajat is. Igaz, Ilja Sesztakov orosz mezőgazdasági miniszterhelyettes szerint Magyarország számára ígéretes lehetőséget jelenthet az orosz piacon a baromfi exportja. További együttműködési terület lehet a kertészet és az üvegházi termelés, amiben Magyarországnak nagy tapasztalatai vannak. Hiába a kormányzati szándék, illetve a tavaly alapított kereskedőház, a magyar exportőrök nem tudtak komoly pozíciókat szerezni, és jelentős mennyiségű magyar élelmiszer közvetítőkön keresztül jutott el az orosz piacra. Már csak ezért is érdekes az a minap megjelent hír, amely szerint Moszkva felfüggeszti a Lengyelországból érkező zöldség és gyümölcs exportját, mert ennek számottevő része magyar áruk továbbértékesítése volt. Más kérdés, ha a diplomáciai huzavona még eltart egy-két hónapig, akkora leérő idei (gyümölcs)termés miatt nem kell majd aggódni, „csak a gabona és állatexport kerülhet veszélybe”.

Forrás: mfor.hu