Hírek

Napraforgóval kísérleteznek a méhészek

A méhészekre ráfér a szerencse, hiszen az idei akácvirágzást az eső és a vihar, a hársvirágzást pedig az aszály rontotta el. A szárazság miatt Magyarország legnagyobb hárs méhlegelőjén, a Zselicben is kevés nektárt adtak a növények, így mindenki abban bízik, hogy a napraforgó ad kárpótlást a veszteségekért.

A szezon az elérő virágzású fajták miatt hosszúnak ígérkezik, ráadásul az Országos Magyar Méhészeti Program keretében kutatás indult olyan napraforgó fajták nemesítésére, amelyeknek a szemtermés mellett a nektáradó képessége is átlag feletti.

A méhészek egyre nagyobb kedvvel fedezik fel maguknak a különböző fajta mézeket. Ha a vásárló is keresi, a méhész is szívesebben adja el üvegezve, jó áron fajtánként, mint összeöntve, hordós mézként, külföldi piacra, és a vándorló méhész minél több helyre megy, annál finomabb mézet pörget – állítja Kálócz Béla méhész is.

Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a Kossuth Rádió Hajnal-Táj című műsorában azt mondta: a méhészek egy része már nem vándorol, mert az állandó telephelyek körzetében is vannak repce- és napraforgótáblák. Több gazda a vetésforgó kapcsán napraforgót vet, de az eltérő időben történő vetés azt a szerencsés helyzetet eredményezheti, hogy hosszabb ideig tart a virágzási ciklus – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az alapkutatások fontos része a napraforgó nektárhozamának vizsgálata, a méhészek számára ugyanis fontos információ, hogy az a napraforgótábla, ahová komoly költséggel nagy állományt telepít és mézet remél, egyáltalán ad-e nektárt. Már jó ideje zajlanak a kutatások, és a tervek között szerepel egy szakkiadvány is a méhészek számára – húzta alá Mészáros László.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a gazda és a méhész sokszor összedolgozik. Fontos, hogy egyeztessenek a vetőmagról, a területek kezeléséről, a munkálatokról, és erre a jövőben is oda kell majd figyelni.

MTVA