Napról napra nőnek az orosz embargó okozta veszteségek

– Csaknem egy év telt el a nyugati országokkal szemben bevezetett orosz importtilalom óta. Milyen veszteségek érték Magyarországot?
– Tavaly augusztus hatodikán egy elnöki rendelettel határozta meg Moszkva azoknak az élelmiszer-ipari termékeknek a körét, amelyeket nem szállíthatnak az Európai Unió országai az orosz piacokra. A tilalom jelentős termékkört érint, nagyon kevés kivétel van. A Magyarországról Oroszországba irányuló agrártermékek jelentős része az embargó hatálya alá került, emiatt a veszteségek is jelentősek. A tavaly év végi adatok szerint nyolcvanmillió euró, tehát huszonhétmilliárd forint volt a veszteség. A kivitel – számításaink szerint – harminc százalékkal csökkent. A veszteségeknek egyéb hatásaik is vannak, többek között azoknak a beruházásoknak az elmaradása, amelyek meghatározóak voltak az orosz–magyar gazdasági kapcsolatokban. Talán az egyik legfájóbb, hogy ezek közül nem valósult meg a tervezett beruházás Záhony térségében, ahol az orosz Magnit élelmiszerlánc akart logisztikai központot létrehozni. Ez jelentős beruházás lett volna az észak-magyarországi régióban, hatalmas felvevőpiacot jelentett volna, elsősorban a zöldség-gyümölcs, de más ágazatokban is. Úgy gondolom, hogy az embargó miatt elszenvedett veszteségek napról napra nőnek, és a helyzet fennmaradásával folyamatosan csökken a lehetősége annak, hogy a magyar cégek a korábbi volumennel vissza tudnak térni az orosz piacokra. Látni kell, hogy a magyar gazdaság nyitott, ezért az ilyen krízisek jelentősen befolyásolják. Az orosz piac előnye, hogy közel van és fejlődő piacról beszélhetünk.
– Az embargó bevezetését követően az ágazati szereplők nem vártak jelentős kiesést. A 27 milliárdos hiány arányaiban soknak számít?
– Az előbb említett, elmaradt beruházásokból származó károkat egyelőre nem lehet megbecsülni. A mezőgazdaság mellett a gyógyszeriparban és a gépiparban is beszélnünk kell veszteségekről. A szakértők, akik szerint a kár nem jelentős, korábban nem számoltak az orosz fizetőeszköz, a rubel leértékelésével. Az Oroszországban jelen lévő magyar piaci szereplők az embargó előtt hosszú távú szerződéseket kötöttek. A gyenge rubel miatt nem kapják meg termékeikért azt az ellenértéket, amelyet korábban. Sokan csak a szállítás kiesését könyvelték el veszteségként, azonban a gyenge rubel okozta veszteséggel nem számoltak. A magyar vállalatok olyan beruházásokat hajtottak végre, amelyek jelentős többletkiadást okoztak, ezek pedig már nem térülnek meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy az embargó bevezetése előtt, 2013-tól jelentős felfutás volt a magyar-orosz kapcsolatokban. A kivitel hárommilliárd euró volt, amelynek tíz százalékát adta az agrárium. A globális problémához pedig hozzájárul a görög és az ukrán válság. Ukrajna is jelentős felvevőországa volt a magyar termékeknek. Összességében a vártnál komolyabb veszteségeket szenvedtünk el.
– Milyen intézkedések történtek az embargó hatásainak tompítására?
– Az első és legfontosabb, hogy gyorsan kellett lépnünk. Két fontos és gyors döntés született az embargó bevezetését követően. Az első intézkedéssel megerősítettük a belső piacainkat. Erre azért volt szükség, hogy megakadályozzuk az unió más tagállamaiból a dömpingáruk beáramlását, elsősorban a lengyel, a német és a spanyol piacokról. Az intézkedés sikeres volt, mivel nem következett be a dömpingáruk beömlése az országba. A másik döntésünkkel orosz piac­ról kiszoruló magyar cégeket segítettük abban, hogy új, alternatív piacokat biztosítsunk nekik. Lassan egy év távlatából úgy gondolom, sikeresek voltak az intézkedések. A hazai cégek a Balkánon, a Közel- és Távol-Keleten, valamint Afrikában is számos országban tudtak értékesíteni. A termékek egy részét a belső piacunk vette fel.
– Említette a belső piacok védelmét. Az unió többi országában mennyire súlyos a szankciók hatása?
– A legsúlyosabban Lengyelországot, Németországot és Spanyolországot érintették a szankciók, emellett az északi, tejtermékeket előállító országok is hatalmas kiesést szenvedtek el, óriási mennyiségű felesleg keletkezett náluk. Az uniós tejtermelő országok jelentős része az orosz piacra szállított, a bevételkiesés elérheti a nyolcszázmillió eurót. Az ezzel foglalkozó gazdálkodók is nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A lengyel mezőgazdaság által kibocsátott termékeknek pedig a harminc százalékát az orosz piacon értékesítették, ezért az ottani gazdálkodókat is súlyos helyzetbe hozták a szankciók.
– Hogyan tud segíteni a kormány és a külügyminisztérium abban, hogy új piacokra tudjanak szert tenni a hazai vállalkozások?
– Mint említettem, az alternatív piacok felkutatásában. A keleti- és déli nyitás keretében a távol keleti térség, elsősorban Kína, Japán és Dél-Korea fontos piacokká váltak. Az elmúlt években a kormány több megállapodást kötött ezekkel az államokkal. Az előbb említett piacokon kívánjuk erősíteni a hazai cégek jelenlétét. Az orosz embargó miatt új országokban jelen lévő cégek nyereséggel tudták zárni a tavalyi évet, sikeresek voltak.
– Korábban több olyan hír látott napvilágot, amely szerint az oroszokat az uniónál is súlyosabban érintette a tilalom. Valóban így van?
– Fontos megemlítenem, hogy Oroszország nyolc-tíz évvel ezelőtt meghirdetett egy gazdasági koncepciót, amelynek középpontjában az állt, hogy az ország önellátó legyen az élelmiszerek terén. Ehhez nagyon komoly beruházásokat hajtottak végre, azonban a koncepciót nem sikerült végrehajtani. A rendszerváltást követően minőségi piac épült ki, amelyen az unióból érkező prémium­termékeket keresték a vásárlók. Az embargó bevezetése óta eltűntek a holland, belga sajtok, a spanyol zöldségek, valamint az unióból érkező húskészítmények. A kínálat tehát jelentősen megváltozott, a minőség viszont romlott. Nagyobb lett az orosz termékkínálat, de jelentősen megnőtt a török áruk mennyisége is. További problémát okoz, hogy a rubel leértékelődése miatt az emberek pénze már nem ér annyit, mint korábban, korrekcióra lenne ezért szükség a jövedelmek terén. Oroszországban nemcsak gazdasági, de társadalmi, szociális problémáról is beszélhetünk.
– Augusztusban, ha letelik az egy év, feloldják az embargót?
– Ezzel kapcsolatban szkeptikus vagyok. Nem szoktam jósolni, de a nagypolitikai események azt vetítik előre, hogy marad az embargó. A múlt héten a G7-ek csúcstalálkozóján Angela Merkel német kancellár az orosz–ukrán válsággal kapcsolatban kemény hangnemet ütött meg, és felmerült az is, hogy a felek nem tartják be a minszki megállapodást.
– Ha nem oldja fel Moszkva a tilalmat, a magyar cégeknek lesz valamilyen formában lehetőségük újra szállítani az orosz piacra?
– Nem, Magyarország nem próbálja meg kijátszani a szabályokat. Azonban, ha feloldják az importtilalmat, akkor hazánk Görögország és Ciprus mellett elsőként szállíthat újra Oroszországba. Áprilisban az orosz állategészségügyi hatóság szakemberei vizsgálták azokat a magyar vállalatokat, amelyek újra megjelennének az oroszoknál. Az érintett cégek megfeleltek a szigorú állat-egészségügyi előírásoknak, ezért az embargó feloldását követően akár már másnap újraindulhat a szállítás. Ez nagyon nagy könnyítés. Fontos, hogy a cégeket időben felkészítsük az importtilalom feloldására, amit meg is tettünk, így tizenöt vállalatot már auditáltunk.
– A tiltás eltörléséig milyen lehetőségeik vannak az orosz piacon a magyar cégeknek?
– Jó megoldás a magyar–orosz vegyes vállalatok létrehozása. Az elmúlt időszakban két alapító okiratot írtunk alá, egy magyar és egy orosz székhelyű céggel. Sikeresen működő vegyes vállalat például a Danone, a termékek pedig nem esnek az embargó alá, mivel az élelmiszerek elkészítéséhez szükséges alapanyagot az oroszok termelik meg. Ezeken a vegyes vállalatokon keresztül továbbra is jelen tudunk maradni az orosz piacon. 

Forrás: magyarhirlap.hu