2022.06.30., csütörtök , Pál

Újra támad a mezei pocok!

2015. március 06., péntek 14:42

A mezei pocok, a mezőgazdaságban dolgozók ősellenségének tekinthető falánk és szapora rágcsáló, ritkán tapasztalható felszaporodásának és kártételének lehettünk tanúi a tavalyi évben.

A kártevő szinte minden termesztett kultúrában tetemes károkat okozott, nem egy esetben azokat tarra is rágta – jelentették Békés, Baranya, Csongrád, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyéből, de számos más térségben is problémát okozott.

A tavalyi évi súlyos helyzet

Az elmúlt évi helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy például a Baranya megyei Kislippón egy őszi vetésű árpa táblában május elején 40-45 lyuk/100 m2 fertőzöttség fordult elő. Békés megyében, május második felében, kalászosokban a 16-18 lakott járat/100 m2 vált jellemzővé megyei szinten. Repcében és lucernában kirívó esetben a 14-50 lakott járat/100 m2 fertőzöttség is előfordult, napraforgóban pedig – ahol főként a forgókban jelentkeztek komoly gondok –, 6-8 lakott járat/100 m2 mértékű fertőzöttséggel lehetett találkozni. Tolna megyében a kártevő egyedszáma egyes helyeken (Decs, Őcsény, Szekszárd, Bátaszék) nemcsak a pillangósokban, de az őszi búzában és a repcében is jóval meghaladta a kritikus szintet, 15-20 db/100 m2 lakott járattal.

A felszaporodást több tényező is kiválthatta, az egyik ilyen a faj sajátosságából származó időszakos, 7-8 évente bekövetkező gradáció (tömegszaporodás), amely aztán természetes úton, magától is összeomolhat. Minden bizonnyal a hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és korai kitavaszodás is kedvező feltételeket teremtett. További magyarázat lehet a csökkentett mélységű, vagy akár el nem végzett szántások, amelyek így kedvező feltételeket teremtenek a bolygatatlan területeket kedvelő rágcsálóknak, ahol háboríthatatlanul építhették ki járataikat.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága ezúton is fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a védekezési kötelezettség a mezőgazdasági termelők, földtulajdonosok, földkezelők, valamennyi víztársulat, erdőbirtokosok és egyéb földhasználók kiemelt feladata a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2.§ (1) bekezdése szerint. Kulcsfontosságú a károsító felvételezése a területen, azaz a lakott járatok számlálása, és az esetleges kémiai, biológiai illetve agrotechnikai védekezés.

Mit hoz a 2015. év és hogyan védekezhetünk?

Ismételten egy enyhe telen vagyunk túl, és a megfigyelések alapján a populáció sem omlott össze, az áttelelt egyedek jól fejlettek, jelenleg is aktívan táplálkoznak, így fel kell készülni, hogy a mezei pocok ismételten problémát fog jelenteni. Jelen pillanatban legfontosabb teendő a lakott járatok számának megállapítása. A talált járatokat be kell taposni, majd 24 óra múlva meg kell vizsgálni a kibontott lyukak számát. Ha a kibontott járatok száma tavasszal meghaladja a 2 db/100 m2 mértéket, a védekezést mielőbb el kell végezni. A gátak, rétek, legelők közelében lévő táblákra fokozottan figyelmet kell fordítani.

Gyengébb fertőzés esetében segítségünkre lehetnek a pockok természetes ellenségei is, a ragadozó madarak.  „T”-alakú ülőfák kihelyezésével segíthetjük elő, hogy a predátorok az adott táblából szerezzék be zsákmányukat, ezzel jelentősen csökkentve a mezei pocok állományt. Fontos, hogy ne helyezzünk ülőfákat oda, ahol a rágcsáló ellen kémiai védekezés történt vagy azt tervezik, ilyenkor ugyanis megnő az úgynevezett másodlagos mérgezés veszélye, amikor a méregtől elpusztult rágcsálót a ragadozók fogyasztják el.

Súlyosabb probléma esetén már elkerülhetetlen a kémiai (növényvédő szeres) beavatkozás. Kevés engedélyezett szer áll rendelkezésre, és ezek hatékonysága is eltérő. Hazánkban jelenleg három készítmény rendelkezik engedéllyel a mezei pocok elleni védekezésre: az Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), a Polytanol (280 g/kg kalcium-foszfid), valamint a Delu (800 g/kg kalcium-karbid), melyek kizárólag a járatok nyílásába helyezve alkalmazhatók.

Az Arvalin LR csalétket (2-3 szem/járat) a kártevő által lakott járat nyílásába kell helyezni, de nem kell betaposni a járatokat. A vadon élő állatok védelme érdekében a talaj felszínére kiszórni tilos!

A Polytanolból járatonként 2 g (2-3 szemcse) behelyezése után a járatokat minden esetben földdel el kell tömni. A kezelés kizárólag felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező személy vagy annak irányításával végezhető. Tilos a készítményt felhasználni esős, ködös időben és átázott talajon! A Polytanol soha nem érintkezhet vízzel!

A szabadforgalmú Delu kizárólag riasztó hatással rendelkezik. A készítményből 5-6 g-ot kell a károsító járatába juttatni, majd a lyukat azonnal le kell zárni (betaposni nem szabad!). Így a talaj nedvességének hatására keletkező acetiléngáz a járatokat kitölti. Ez a készítmény egész évben alkalmazható. A termék kizárólag a károsító járataiba helyezendő, a növényre nem kerülhet!

A Redentin 75 RB (0,0075% klórfacinon) csak ún. szükséghelyzeti engedély birtokában használható fel, szintén a járatok nyílásába helyezve. A járatokat nem kell betaposni.

A vadonélő állatok védelme érdekében a felhasználóknak minden esetben figyelni kell a készítmény pontos adagolására, illetve elengedhetetlen a területen gazdálkodó vadásztársaságokkal való folyamatos együttműködés.

Mindezek mellett az agrotechnikai védekezés szerepe is kiemelendő, hiszen a talajmunkák megfelelő időben és módon történő elvégzése, különösen a 25-30 cm mélyen végzett forgató jellegű talajmunka (szántás) akár a mezei pocok állomány 2/3-át is képes elpusztítani. Emiatt nagyon fontos a kalászos gabonák aratását és a szalma betakarítását követően a tarlóhántás gyors elvégzése.

A mezei pocok elleni védekezés nemcsak érdeke a gazdálkodóknak, hanem kötelezettsége is, mint nagy kártétellel fenyegető kártevő elleni fellépés. A fentiek betartásával 2015-ben remélhetőleg a mezei pocok által okozott kár mérséklődni fog. Ehhez azonban elengedhetetlen a gazdálkodók és a szakmai szervezetek együttműködése. Szakmai segítségért, tanácsért a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságaihoz valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereihez célszerű fordulni.

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Fotó: Rózsahegyi Péter (Heves Megyei Kormányhivatal, NTI, Eger) készítette.

 


Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.