Hírek
A sikeres repcetermesztés kulcsa
A termesztés jövedelmezőségét és a termésbiztonságot az agrotechnikai műveletek, kiemelten a tápanyag visszapótlás hatékonyságával tudjuk növelni. Fontos megemlíteni, hogy nagyrészt már ősszel eldől a termés sorsa.
Az oldalelágazások száma hozzávetőlegesen az őszi levélszámmal azonos, s a gyengén fejlett őszi állomány már nem hozhatja be fejlődésbeli hátrányát tavasszal.
Hivatkozva Kádár Imre és munkatársai repcés tartamkísérleteire, bizonyított az őszi alaptrágyázás szükségessége: a jó PK ellátottság meghatározója a télbe érkező növény fejlettségének (levélszám, talaj borítottság) és az éréskori hozamoknak, valamint mérsékli a gyomborítottságot is.
A repce foszfor- és káliumigénye
A megfelelő foszforellátás elősegíti a repce gyökérzetének fejlődését, később a megtermékenyülésben és a magképződésben is jelentős szerepe van.
A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, javítja a növényünk vízháztartását, védi a repcét a szárazság okozta stressztől, fokozza a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet is. Javítja a fagytűrő képességet, a szárszilárdságot és növeli a repce olajtartalmát.
A foszfátok és a kálium talajon belüli mozgása lassú, ezért repce esetén a számított foszfor és kálium 100 %-át a vetés előtt kell a gyökérzóna mélységbe juttatni.
A kalcium, magnézium, kén fontossága
A megfelelő kalcium ellátás segíti a növények nitrogénfelvételét, azok fehérjeszintézisét, valamint biztosítja a szárszilárdságot.
A Ca hiányra a repce gátolt növekedéséből lehet következtetni.
A magnézium a klorofill alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és a fehérjék bioszintézisében, enzimreakciók katalizátora.
Magnézium szegény talajokon a magnézium pótlásával a termés és olajtartalom növelhető.
A kén a kéntartalmú aminosavak építőeleme. A jó kén ellátás növeli a zöldtömeget, klorofill tartalmat, serkenti a növények vegetatív növekedését.
Az repce kénigénye nagy, 50-70 kg/ha. A kénhiányos őszi káposztarepce ellenálló képessége gyengül, gombás fertőzések ütik fel fejüket az állományban. Hiányában csökken a növények becőszáma és a becőnkénti szemszám.
A megfelelő kén ellátottságra már az alapműtrágyázáskor oda kell figyelni, kéntartalmú összetett NPK műtrágyák alkalmazásával.
A repce bórigényes növény, 300-400 g/ha a felvétele.
Hiánya esetén levélvörösödés, kesztyű alakú levelek keletkezhetnek, az alsó szárak feketedése és üregesedése is megfigyelhető. Gyenge gyökér- és becőképződés, emellett terméscsökkenés, minőségromlás jelentkezik, valamint torzult virágokat és törpenövekedést tapasztalhatunk.
ősszel bór tartalmú összetett műtrágyákkal segíthetjük a repce gyökeresedését.
A repce őszi alapműtrágyázására ajánlott technológiánk
Az őszi tápanyag-utánpótlás alapját a gramix program keretében kidolgozott egyedi összetételű, termőhely specifikus gramix NPK ajánlatunk képezi. A talajvizsgálati és termőhelyi átlagadatok alapján szaktanácsadó programunk segítségével elkészítjük az adott táblára vonatkozó tápanyag gazdálkodási tervet, s ennek ismeretében az egyedi gramix NPK összetételre vonatkozó ajánlásunkat.
A fenti adatok hiányában a repce őszi alaptrágyázására magas káliumtartalmú repce specifikus gramix NPK összetételeinket javasoljuk, 300-400 kg/ha dózisban, közepes tápanyag ellátottságú területen.
Foszforszegény, kálium dús talajokon magas foszfor tartalmú gramix NP műtrágyáink adják a megoldást.
A műtrágya összetételét és mennyiségét mindig a talaj adottságaihoz, annak tápanyag ellátottságához igazítsuk.
Figyelembe véve a repce mezo- és mikroelem igényét, célszerű már az alapműtrágyázásnál is a mezo- és mikroelemekkel kiegészített gramix NPK kijuttatásról gondoskodni.
Nagy Margit
Fejlesztési vezető
Fertilia Kft.