AZ ASZÁLY A LEGNAGYOBB KIHÍVÁS

Terméscsökkenés mértéke a különböző fázisokban fellépő vízhiány következtében

Az aszály elleni védekezés összetett feladat

Az, hogy aszályos időjárásban ténylegesen mennyi termést takaríthatunk be több tényező együttes hatásán múlik (ténylegesen elért/terméspotenciál, %).
Forrás: Physiological Bases for Maize Improvement

25 éves tapasztalat a szárazságnemesítésben
Az 1980-as évek óta a DEKALB kiemelt figyelmet szentel az aszálynemesítésnek

Ma világszerte 65 kísérleti állomás foglalkozik kifejezetten aszálynemesítéssel. A kísérleti állomások a világ legszárazabb kukoricatermő régióiban működnek. Ezek közül 20 úgynevezett kontrollált aszály-állomás, melyeken a kutatók képesek szimulálni a különböző fenológiai fázisokban fellépő aszály hatását az egyes hibridekre.

A különböző földrészekről származó vonalak segítségével nagyobb termőképességű, kiváló vízleadóképességű és jobb aszálytűréssel rendelkező hibrideket vagyunk képesek előállítani.

A fotoszintézis-aktivitás és a virágzás szinkronjának mérésével és elemzésével képesek vagyunk kiválasztani a legjobb szárazságtűrő genotípusokat.

A gyökérzet minősége fontos szelekciós szempont

HD HIBRIDEK TULAJDONSÁGAI ÉS ELőNYEI

Aszályban a DEKALB biztosítja a megfelelő biológiai alapokat

A HD Teszt jelölést akkor kaphatja meg egy hibrid, ha:

– A hibridet teszteltük aszályos körülmények között;
– A hibrid terméseredménye átlag fölötti az aszályos kísérleti helyeken;
– A Monsanto nemesítői és fejlesztőmérnökei egybehangzóan úgy találják, hogy a hibrid teljesítménye kimagasló aszályos körülmények között is.

Hím és Nővirágzás szinkronja

Angolul ASI (ANTHESIS SILKING INTERVAL) = pollenszórás kezdete és a fogadóképes bibe megjelenése között eltelt időnapokban kifejezve.

Meleg és száraz időben a pollen életképessége nagyon rövid. Normál esetben termő-előzés van, ami azt jelenti, hogy a pollenszolgáltató képesség függvényében a később érkező bibe már nem találkozik termékeny pollennel. A magasabb hő összeg a pollenszóródást elősegíti, a bibetolást viszont lelassítja, tovább rontva a helyzetet. Nagy melegben a bibe száradása gyorsabb, ami többi termékenyülési problémához vezethet.

Fotoszintézis aktivitás

Hő-és szárazság stressz hatására a levél hőmérséklete megemelkedhet a sztómák átjárhatósága megváltozik, a CO2 fixáció és a szervesanyag-termelő folyamatok hatékonysága csökken. A fotoszintézis a növények szervesanyag-termelő folyamata, mely magas hőmérsékleten, vagy jelentős vízhiány esetén könnyen sérülhet. 350C felett a sejtfehérjék irreverzibilis módon sérülhetnek és a fotoszintézis teljesen leállhat.

Gyökérzet

A maximális gyökérméret a címerhányásra alakul ki és ez a kukorica leginkább vízigényesebb időszaka. Szintén ebben az időszakban kezd maximálissá válni N- és P felvétel. Elmondhatjuk, hogy 2 héttel a virágzás előtti és utáni időszakban a legintenzívebb a gyökérműködés. Az ebben az időszakban fellépő szárazság komoly termésdepressziót okozhat. Ezért is kiemelkedő jelentőségű az, hogy az egyes fajták gyökérképződési és regenerálódási képessége különböző.