Baktériumokkal tennék értékesebbé a termőföldet

Vagyis 17 kilogramm termőtalaj megy tönkre, miközben csak 1 kilogramm éled újra. Így a rendelkezésre álló termőtalaj csupán 60 évig tarthat ki. Magyarországon 4,3 millió hektár termőföld van, és ez a szám folyamatosan csökken. Az egyre intenzívebb mezőgazdasági termelés következtében a talajt mára kiszipolyoztuk – magyarázza Bíró Borbála, a Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztályának elnöke.

A magyar talajokat a’80-as években túlműtrágyázták, ráadásul a hazai állattartás is egyre jobban visszaszorult – teszi hozzá Daoda Zoltán. "Egy jó, érett szarvasmarha eredetű szerves trágyánál nincs jobb trágya, csakhogy ez ma már azt lehet mondani, hiánycikk. Magyarországon is csak szigetszerűen fordulnak elő, egy két gazdaságban van néhány ezer tehén, ahol három-négy éves forgóval ki tudják szórni a szerves trágyát, ott meg is látszik a talajon."

Bár manapság kevesebb műtrágyát használunk, még mindig több vegyszert juttatunk a talajba, mint amennyit kivédeni képes. Bíró Borbála kifejtette, általában háromféle makroelemet pótolnak a műtrágyák, de legalább 15 féle kellene folyamatosan a talajban ahhoz, hogy minőségileg megfelelő ízű, zamatú, tápanyagszintű élelmiszert állítsunk elő.

Mivel nem pótoltunk vissza elég szerves anyagot a termőföldbe, a mikroorganizmusokat pedig növényvédő szerekkel pusztítjuk a talajban, így annak tápanyagtartalma lecsökkent, gyakran ezért íztelenek növényeink. A sárgarépa vitamintartalma 40 százalékkal, a káposztáé 95, a borsóé 53, a tejé 95 százalékkal csökkent. A búza, a kukorica, a répafélék és a burgonya vastartalma is jóval kevesebb, mint 50 éve.

Daoda Zoltán szerint nem véletlenül alakult ki a táplálék-kiegészítő termékek piaca, mert ahhoz, hogy az emberi szervezet életben maradjon és fejlődni tudjon, szüksége van rájuk, hiszen az élelmiszerekből ezt nem tudjuk bevinni.

Ráadásul, míg 1940-ben nem volt a testünkben szintetikus vegyszer, ma már ezekből több is kimutatható. Bíró Borbála szerint talajaink az intenzív műtrágyázás miatt savanyúbbá váltak, savasabbak lettek, az optimális 6,8 – 7,2 pH 6 alá csökkent.

A savas talajból a vegyszermaradványok és a toxikus nehézfémek a zöldséggel, gyümölccsel együtt könnyebben bejutnak az emberi szervezetbe, és feldúsulhatnak. A talajsavasodás megállítása és a termőföld védelme érdekében az Agrobio és sok más magyar cég a baktériumokat hívta segítségül.

A szakemberek szerint elegendő kálium- és foszformennyiség van még a magyar termőföldben a korábbi túlzásba vitt műtrágyázás miatt, de a növényeknek felvehetetlen formában. Ezt a nagy mennyiséget főleg a talajbaktériumokkal tudja a növény hasznosítani. Erdélyi Balázs, a Fermentia Kft. ügyvezetője kifejtette, a baktériumok részben a talaj szerkezetét javítják, megkötik a nitrogént, mobilizálják a foszfort és még a káliumot is olyan formába alakítják át, hogy a növényeknek felvehetőek legyenek.

Úgy vélik, a műtrágyák körültekintőbb használatával és a talajbaktériumok megóvásával helyrehozható a magyar termőföld minősége. A Fermentia Kft. mínusz 80 fokra lehűtve, baktériumszéfben őrzi a baktériumtörzseket. Innen választják ki a legmegfelelőbbet, amelyet felolvasztás után, steril körülmények között táptalajba oltanak. A talajbaktériumok növekedésihormon-termelő képessége is tovább optimalizálható laboratóriumi körülmények között.

A legjobb sejtvonalat tartalmazó tenyészeteket ezután az úgynevezett síkrázó szekrényben felszaporítják, majd dupla falú, nagy nyomású szaporító edényekbe, a fermentorokba kerülnek. A baktériumok állapotát, szaporodását egy folyamatábrán ellenőrzik és kontrollálják, így minden előnyös tulajdonságukat megőrzik akkor is, amikor a földbe kerülnek talajkondicionálóként.

A baktériumoknak a növény gyökerén keresztül kiválasztott szerves anyagokra van szükségük, a növényeknek pedig azokra a szervetlen ásványi anyagokra, amelyeket a baktériumok által nyernek. „Magyarország szántóföldi területeinek több mint 80 százaléka nitrátérzékeny, tehát itt a nitrát menedzsmentbe igen komolyan bele tudnak szólni ezek az apró lények – magyarázza Daoda Zoltán.

Mivel részben képesek a műtrágyákat is helyettesíteni, és káros hatásaikat is mérsékelni, így egészségesebb élelmiszert vagy takarmány-alapanyagot tud a termelő előállítani. Ezt ismerte fel – évekkel ezelőtt – az Ászáron gazdálkodó Kanozsai Csaba is. ők már több mint 10 éve használják a talajbaktériumokat. Ezeken a földeken a ’80-as, ’90-es években még intenzíven műtrágyáztak. Kifejtette, akkoriban hektáronként 2-300 kilogramm hatóanyagot használtak, ez mára 150 kilogrammra csökkent.

Tehát feleannyi műtrágyával, ugyanannyi terményt állítanak elő, viszont nem savasodik tovább a talaj.

A baktériumoknak azonban idő kell. Kanozsai Csaba szerint minimum 2-3 év, de inkább 5 év szükséges, hogy ténylegesen látni lehessen a talaj szerkezetén, hogy levegősebb, jobb a vízgazdálkodása, humuszban gazdagabb. Hosszú távon pedig nemcsak a föld hálás, hanem a gazda is, ugyanis csökkennek költségei.

Az ászári gazdaságban ma már műhold segítségével csak annyi növényvédő szert juttatnak a földbe, amennyi feltétlenül szükséges. A közeli tehenészetből származó szerves trágya mellett pedig a szármaradványokból is humuszt készítenek.

Az Agrobio nemcsak a gazdák szemét igyekszik felnyitni. Városi Kertészek Programjukban nemrégiben arra ösztönözték a városlakókat, hogy készítsenek saját bio zöldségeskertet. Czifrik Balázs, a cég marketing menedzsere elmondta, céljuk egyrészről, hogy közvetlenül a kiskertből kerüljön be az asztalra a zöldség, másrészről pedig, hogy megtanítsák az embereknek, lehet kiskerti méretekben vegyszermentesen gazdálkodni.

Az agrártárca a magyar termőföld védelme érdekében a jövőben kiemelten támogatja a természetes biológiai megoldásokat: így a baktériumos talajkondicionálók használatát is. A cél, hogy a környezettudatos gazda jól járjon, a termőföld pedig újra egészséges legyen.

Forrás: hirado.hu