Békésben alig 1 tonna lesz a szója átlaga, a kukoricával, napraforgóval is baj van

A kukorica vetésterülete 117 ezer hektár Békésben, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) beérkező jelentések alapján az állományok rendkívül változatosak. Egyes helyeken a helyzet tragikusnak is mondható. Bár aszályhelyzetet nem hirdettek ki, mégis aszály kártétele tapasztalható.

– Azokon a táblákon, ahol foltszerűen csapadék esett a kritikus időszakban, jóval jobb termésátlagok várhatóak a károsodott táblákénál – hangsúlyozta dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke. – A júliusi hőségnapok száma tízzel meghaladta az átlagot. A nyári rekkenő hőség károsan érintette mind a megtermékenyülést, mind a szemképződést a kukoricánál. A további hőség a növények száradását okozta.

Még táblán belül is lehet eltérés az állományban, a terméskiesés 10-40 százalék körül alakulhat. Az időközben beállt csapadékos időjárás már számottevő hatást nem vált ki. Jobb mennyiség csak a júniusban, júliusban csapadékot kapott táblákon várható. A hozamok a megyében 3-8 tonna/hektár közöttiek a NAK-hoz beérkezett jelentések szerint, fekvéstől, adottságtól, fajtától függően.

A megyei kukorica átlagtermése ennek alapján 4,9-5,2 tonna/hektár között alakulhat, ami alacsonynak számít. Kisilózásról jelentés nem érkezett, de várható. A betakarítás heteken belül elkezdődhet, időjárástól függően. A kimondottan silókukoricának vetett állományok silózása viszont már elkezdődött.

Dr. Kulcsár László kitért arra, a napraforgóban – melynek vetésterülete 88 050 hektár Békésben – az aszály kártétele nem jelentkezett olyan súlyosan, a növény biológiájából adódóan. Az időjárás szintén a megtermékenyülést, a szemképződést, tányérberakást befolyásolta. Mintegy 150 hektárról jelentettek kipusztulást, illetve kitárcsázást, elsősorban azokon a táblákon, ahol a tervezetthez képest csak később vethettek. 

A fekvéstől függően eltérőek a termésátlagok, a jelzések 0,5-3 tonna/hektáros hozamokról szólnak. A megyei átlag így 1,9-2,1 tonna/hektár körül várható, a betakarítás két hét múlva megindulhat.

A legsúlyosabb a helyzet az 5800 hektáros szójánál: rendkívül súlyosan károsodtak az állományok, borzasztóan gyengék a termésátlagok, 0,8-1 tonna/hektár körül alakulnak megyei szinten. A leszerződött gazdálkodóknál ez gondot jelenthet. Természetesen itt is a szárazság okozta a legnagyobb bajt. Szójánál egyébként idén nőtt a vetésterület a kötelezően előírt zöldítési követelmények miatt.

Adamcsik László, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke elmondta, amelyik kukorica későn kapta meg az esőt, annál a növény alulról felfelé elkezdett száradni, és gyakorlatilag teljesen kiszáradt, megszűnt a vegetáció. Erre jött az átlagosnál jóval több hőségnap, és ha esett is foltonként 10-20 milliméter eső, az igazából nem hasznosult. 

– A szokásoshoz képest harminc százalékkal kisebb termésátlagra kell számítanunk – hangsúlyozta Adamcsik László. – Ugyanakkor ez még az ár felfelé ívelésében nem érződik, a világpiaci árak a meghatározóak. Emellett Békés megye volt a legaszályosabb, a Dunántúlon és Észak-Magyarországon nem károsította a szárazság ennyire a tengeriket. 

Adamcsik László hozzátette, a napraforgó kevésbé sínylette meg a rendkívüli időjárást, mert szárazságtűrőbb a kukoricánál, valamint a hektáronként megtermett össztömeg alacsonyabb, így kevesebb csapadék is kell a tápanyagfelvételhez, -hasznosuláshoz. 

A gazdák már az őszi káposztarepce vetésére is készülnek, és mivel a kukoricán, napraforgón már a mostani esők nemigen segítenek, legalább tartós esők ne hátráltassák a repce telepítését, illetve a kukorica és a napraforgó heteken belül kezdődő betakarítását.

beol.hu