Érdeklődjenek a tehénnél: a Phylazonit hatása a tejhozamra

A tehenészet összlétszáma 1350 darab, ebből 700 a tejelő állomány, a napi istállóátlag pedig 25 liter feletti. Foglalkoznak még üszőneveléssel is. A növénytermesztéshez 1600 hektár szántó és 250 hektár legelő tartozik. A közelmúltban egy rendkívül érdekes dolgot hallottam róluk. A Phylazonit baktériumtrágya használatának eredményeként javult a termesztett takarmányaik minősége, ennek hatására pedig nőtt a tehenenkénti tejtermelésük. Ennek jártunk most utána.

Szécsi Károly: a növénytermesztésünk az
állattenyésztés igényeit szolgálja ki

 
Eredményességüket bizonyítja, hogy már 1998-ban csatlakoztak a 10 ezer literesek klubjához, eredményeikről kupák, serlegek sora ad előzetes tájékoztatást a betérő érdeklődőnek. Akad olyan fejőstehenük, amelynek életteljesítménye meghaladta a 100 ezer litert is. A válság következtében – korábbi két telephelyük egyikének megszűntetésével – az 1200-as tehénlétszám 700-ra csökkent, de tavaly felújították a fejőházat, most pedig egy új, 500 férőhelyes istálló megépítéséhez kezdenek hozzá. A tejet holstein-fríz állománnyal termelik.

Az Agro-Cow Kft. növénytermesztési ágazata
őszi búzát 240 hektáron termelnek, az átlagtermésük 5–6 tonna között váltakozik. őszi árpából csupán 40 hektárt szoktak vetni, ennek hektáronkénti hozama 5 tonna körül mozog. Szemes kukoricát 480 hektáron termesztenek, az átlagtermés 8–9 tonna között szokott alakulni. Silókukoricát 260 hektáron állítanak elő, ennek átlagos hozamszintje meghaladja a 40 tonnát. Az őszi káposztarepcéből 165 hektár átlagában 3 tonna körül takarítanak be, a napraforgóból 240 hektárról szintén 3 tonna körül alakul a hektáronkénti hozam. A fennmaradó részen lucernát állítanak elő, hektáronként 9 tonna szénaértékkel számolhatnak. Nem szabad elfelejteni az eredmények értékelésénél, hogy bihari tájon gazdálkodnak, elég sok a belvizes rész és a réti szikes talajuk.

Éves árbevételük meghaladja az 1 milliárd forintot, és az utóbbi 6 évben folyamatosan nyereséges volt a gazdálkodásuk. Az Agro-Cow Kft.-ben 78 dolgozót alkalmaznak, így az egy aktív keresőre számított szántóterület 20,5 hektár. Az pedig természetes és magától értetődő, hogy a gazdaság tisztességes virilista, azaz minden adót pontosan megfizet. Újabban egy harmadik ágazattal, a szolgáltatással is bővítették tevékenységüket. Ennek aránya fokozatosan növekszik, sokan veszik igénybe a szárítóüzemüket, a gazdaság pedig terménykereskedelemmel is foglalkozik. Gépi szolgáltatást nyújtanak mintegy 40 külső környékbeli vállalkozónak, s a szárítójukon keresztül 150 kisebb-nagyobb termelővel vannak kapcsolatban.

Phylazonit a gazdálkodásban
Szécsi Károly még a korábbi munkahelyén, az esztári Berettyómenti Zrt.-ben került kapcsolatba a Phylazonittal. Vajda Sándor kereste meg 2000-ben, a megbeszélés eredményeként pedig egyből több száz hektáron kezdték alkalmazni a Phylazonitot. Ebben közrejátszott szakmai hitvallása és meggyőződése is, hiszen eltökélt híve a komplex kezeléseknek, amelyek kiterjednek a kemikáliák használatára, a biológiai kultúrák alkalmazására, és az ehhez tartozó agrotechnikai megoldásokra. Szerinte mindhármat együtt érdemes csak csinálni, akkor van a dolognak eredménye. Az Agro-Cow-ban jelenleg kiemelkedő szintű a baktériumtrágyázás, a módszerrel ugyanis tökéletesen elégedettek.

Haszon a növénytermesztésben
Korábban nagyobb figyelmet fordítottak a műtrágyázásra és a szerves trágyázásra, a Phylazonitot pedig kiegészítésként tervezték alkalmazni. Főleg a cukorrépában és a napraforgónál értek el látványos eredményeket. A cukorrépában 16 százalékról 0,5–1 százalékponttal tudták növelni a digeszciót, hektáronként csupán 10 liter Phylazonit alkalmazásával. A nagy olajtartalmú napraforgónál az derült ki, hogy csökkent az évjáratonkénti olajtartalom-ingadozás, stabilizálódott az olajhozam. Az extrém negatív (38–40 százalékos) olajtartalmat képesek voltak ellensúlyozni a Phylazonittal. Ez pedig csapadékos időjárási körülmények között, az erős a gombafertőzés miatt gyakran előfordult, hiszen ennek következtében mindig a vártnál kevesebb volt az olaj, a mag pedig könnyebb lett. Miután beiktatták a termesztéstechnológiába a Phylazonitot, egyértelművé vált, hogy valamelyest kompenzálni tudják a negatív hatásokat.

Optimális illatú és minőségű szilázs,
a silókukorica termesztéséhez Phylazonitot adtak

 
Rövid számítás után kiderült, hogy megérte a baktériumtrágyázás. Az említett hozamszintről több mint 10 százalékos bevételnövekedést tudtak elérni. Az elmúlt évek során az is kiderült, hogy a Phylazonit gyártási technológiájának fejlesztésével egyre stabilabbak lettek a növénytermesztési eredmények is. Ez a szakember szerint amiatt lehet így, mert időközben bővült a Phylazonit oldatba kerülő baktériumtörzsek köre. Megnézte, hogy a legelőnél milyen hatása van a módszernek. A széna tömege 10–30 százalékkal lett magasabb, ám emellett más is indokolja a baktériumtrágya alkalmazását. Például azoknak ajánlja, akik Natura 2000-es területen gazdálkodnak, ahol tilos műtrágyát kiszórni, viszont a Phylazonit engedélyezett. A többleteredmény a technológiai fegyelem betartásától függ. A baktériumtrágyát lehetőleg borús, esős időben kell kijuttatni, és ha ekkor jön egy kis bemosó csapadék, már biztos a siker.

Az eddigi kísérletek nyomán Szécsi Károly másnak is javasolja, hogy különböző növénykultúrákban alkalmazzák a Phylazonitot. Mehet az őszi káposztarepce, a szemes kukorica, a silókukorica, a napraforgó alá, ő általában 15–20 litert szokott kijuttatni hektáronként. Az őszi káposztarepcéhez például 20 litert, ősszel, még a vetés előtt, hogy serkentse a talajéletet, és a cellulózbontó baktériumok is elvégezhessék áldásos tevékenységüket. Ugyancsak 20 litert kap a silókukorica, viszont a nagy olajtartalmú napraforgó, az őszi búza, az őszi árpa és a szemes kukorica alá elegendő 15 liter hektáronként.

Haszon a tejtermelésben
Az Agro-Cow Kft.-ben évente 200–300 hektárt istállótrágyáznak, és ehhez hektáronként 15–20 liternyi Phylazonitot adnak. Az így termesztett silókukorica mérhetően jobb. Kimagasló (10–15 százalékkal nagyobb) a hektáronkénti tömegtermése, a beltartalom pedig szenzációs. Ez kimutatható lenne nyersfehérjében és nyersrostban, de ők másként közelítenek a kérdéshez. A tehén maga a mozgó laboratórium, a termelésén keresztül mindent visszaigazol. A Phylazonittal kezelt silókukorica optimális mennyiséget, minőséget és kiegyensúlyozott beltartalmat ad. Természetesen a takarmányt a laborban is megvizsgálják, bár ennél sokkal lényegesebb, hogy mennyivel javul a tejelő tehenek napi produkciója.

A legjobb laboratórium maga a tehén,
az eredmény naponta közel 2 liter többlethozam

 
A tejtermelésükben a szilázst monodietikusan etetik. 2011-ben észrevették, hogy miközben semmi nem változott a tejtermelésben, az istállóátlag tehenenként közel 2 literrel növekedett. A telepi technológiai fegyelem javulása mellett közrejátszott ebben az is, hogy a silókukorica betakarítása és erjedése optimálisan zajlott le, amellett a szem-szár-levél arány szinte tökéletesnek bizonyult. Terméstömegben, energiában, hektáronkénti nyersfehérjében és valószínűleg mikroelemekben is jóval többet takarítottak be, mint ha a silókukoricát Phylazonit nélkül termesztették volna.

Jó, jó, de ha lehet, számoljunk is. Szécsi Károly készségesen partner ebben is. Kezdjük a napi 2 literes többlettejjel, természetesen, tehenenként. Jó szerződéseket kötöttek az értékesítésre, és a lehetséges többlettámogatásokkal ez a 2 liter több mint 200 forint árbevétel-növekedést adott. Ezek után csak szorzás kérdése, hogy a 700 tehén literenként 200 forinttal számolva egy év alatt (365 nap) összesen 40–50 millió forint többletbevételt, mondhatni tiszta többletnyereséget jelent. Mindez döntően az ennek töredékébe kerülő Phylazonitnak köszönhető.

Még két dolog, amelyek szintén nem elhanyagolhatóak. A Phylazonitot évről évre kijuttatják, és egy idő elteltével azt kezdték el tapasztalni, hogy folyamatosan javult a talajszerkezetük, és a korábbiaknál kisebb traktor vonóerő is elegendőnek bizonyult a talajművelésekhez. Az Agro-Cow Kft. részt vesz az AKG-ban, igaz, nem nitrátérzékeny területen gazdálkodnak. Hektáronként 100–120 kilogramm nitrogén-hatóanyagot használnak, s ez körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb a Phylazonit alkalmazása előtti értéknél. Aki tehát ezeket az előnyöket figyelembe veszi, s egy kicsit számol, annak rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy a szakszerű baktériumtrágyázás csakis haszonnal járhat.

     www.phylazonit.hu/silokukorica