Kukorica startertrágyázási kísérletek

A kukorica utóbbi években kapott termésátlagát végignézve igen jelentős, mintegy 50-60 %-os termésingadozást figyelhetünk meg, amit a klimatikus körülmények mellett jelentősen befolyásol az alkalmazott agrotechnika, azon belül is a tápanyag ellátási technológia.

Ha tanulmányozzuk a termesztés költség-jövedelem viszonyait, megállapítható, hogy az input anyagok közül csak a műtrágya költség több, mint 30 %-ot képvisel. Ezért is fontos, hogy a változó termény- és műtrágya piaci árak mellett mindenkor fenntartható legyen a megfelelő jövedelmezőség. Mindez a felhasznált tápanyagok mennyiségének és összetételének helyes megválasztását indokolja.

A Fertilia Kft-nél az elmúlt években jelentős munka folyik napjaink piaci igényének kielégítését szolgáló starter műtrágyák kifejlesztésére.

Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete 2011-ben, Martonvásáron végzett szabadföldi kisparcellás kukorica kísérleteket cinktartalmú Gramix NP, és Gramix NPK starter műtrágyáinkkal.

A kísérlet célja a termékek hatékonyságának vizsgálata volt, a kezelések hatásának mérése a kukorica fejlődésére, szemtermésére és minőségi paramétereire.

Agroökológiai feltételek:

A kísérleti terület foszforral „igen jól” (320-390 P₂O₅ mg/kg), cinkkel „gyengén” (0,9-1,6 cink mg/kg) ellátott erdőmaradványos csernozjom talaj. 2011. évben a kukorica tenyészidőszakában lehullott csapadék mennyisége 49 %-kal maradt el a sokévi átlagtól. Pozitív időjárási tényező, hogy a virágzás és szemtelítődés időszakában volt csapadék, valamint a hőségnapok száma alacsonynak volt mondható.

A kísérleti területre 2011. tavaszán a talajmunkák megkezdését megelőzően egységesen 102 kg/ha dózisú N hatóanyagot juttattunk ki 300 kg/h 34 %-os ammónium-nitrát formájában.

Különböző dózissal és kijuttatási móddal történtek a kísérletek:

A kezelések hatása a kukorica ezermagtömegére és csövenkénti termésére Martonvásár, 2011.

A tápelem-ellátottság harmóniájának javítása a korábbi virágzás révén segítheti a nyári aszályok kedvezőtlen hatásainak tompítását. A kezelések korábbra hozták a címerek megjelenését, rövidítették a virágzási periódust.

A címerhányás és a címer virágzása a kezeletlen kontroll parcellán következett be a legkésőbb, a vizsgált készítmények 1-1,5 nappal korábbra hozták a címerek megjelenését, és 1,5-2 nappal rövidítették azok virágzását a vetés időpontjától számítva. Aszályos, légköri aszályos évjáratokban még ilyen kis különbség is pozitív hatással lehet a termésre.

A kezelések a kukorica 8-leveles állapotában növelték a klorofill sűrűséget, zöldebb, erőteljesebb állományt eredményeztek.

A betakarítás előtti felvételezések azt mutatták, hogy a szárszilárdságra (kis megdőlés) a legpozitívabb hatása a Gramix NP 15-30 + 0,5% Zn műtrágyának volt.

A kombájnolt parcellánkénti szemtömeg, valamint a szárítószekrényes nedvességtartalom alapján számított terméseredmények szerint a szem mennyisége 8,79 és 10,30 t/ha között változott a kísérletben. A legkisebb átlag a csak nitrogén hatóanyaggal trágyázott kontroll parcellákon volt. Minden vizsgált kezelés növelte a termés mennyiségét a kontrollhoz viszonyítva.

A parcellánkénti szemtermés és a felvételezéskor meghatározott csőszám hányadosaként számított csövenkénti termés a kontrollhoz viszonyítva minden kezelésben igazolhatóan, jelentősen nőtt.

A kutatás kiterjedt UMG termékcsaládunk cink és foszfor-cink tartalmú starter granulátumok vizsgálatára is, mely a 2010. óta párhuzamosan történt cink tartamhatás kísérlettel együttesen pozitív eredményt hozott. A parcellák mérési eredményei szerint a cink tartalmú trágya a kijuttatást követő évben is igazolhatóan növelte a szemtermést.

A termésnövekedés a kontrollhoz viszonyítva meghaladta a 10%-ot.

Simon Péter
ügyvezető
Fertilia Kft.
www.fertilia.hu
www.mutragyalicit.hu