Hírek

Phylazonit termelői szemmel

Gyakran olvashatunk a tápanyag-utánpótlást forradalmasító baktériumtrágyák hatásmechanizmusának újabb és újabb elemeiről, a készítmények technológiába illeszthetőségéről. De vajon mit gondolnak róluk a termelők? A Phylazonit baktériumtrágya felhasználóit kérdeztük.

Phylazonit - Albert István

Jó szer, kíméli az ember pénztárcáját, tud annyit, mint a komplex műtrágyák
Albert István (Cece)
 

Albert István 4–21 aranykoronás, jellemzően homokos talajain nem törekszik kimagasló sikerekre, de ahhoz ragaszkodik, hogy a termelés kifizetődő legyen. Ezért a legújabb talaj- és növényvédő szerek megjelenését mindig nyitottan fogadja, lehetőségként tekint rájuk, és amelyik gazdaságosnak ígérkezik számára, azt kipróbálja. Így volt ezzel a Phylazonit baktériumkészítmény megjelenésekor is, amit immár közel öt esztendeje alkalmaz.

„Száz literrel kezdtem, ma már kétezer liter felett tartok. Jó szer, kíméli az ember pénztárcáját: egy hektáron kilenc-tízezer forint a bekerülési költsége, és nálam tud annyit, mint ha egy-két mázsa komplex műtrágya menne ki”, állítja a termelő.

„Az embernek a szíve a legfontosabb. Ha a szív nem jó, semmi sem jó. A növénynek a gyökere a szíve, mert azzal veszi föl a tápanyagot. Először tehát a gyökérképzést kell támogatni olyan baktériumok földbe juttatásával, mint amilyeneket a Phylazonit tartalmaz. Ha a gyökérzet megfelelő, a lombozat is ellenállóbb lesz”, mondja Albert István. A nagyobb gyökérzetre pedig szükség is van, mert errefelé az éves csapadékmennyiség csak töredéke az országos átlagnak tekinthető 500–750 milliméternek.

Albert István a növények fejlődésével is meg van elégedve: „Azt látom, hogy sokkal jobban fejlődnek, és 35-40 százalékkal nőtt az átlagos terméshozam. Nem csalódtam még benne, minden évben hozza azt a termésátlag-növelést, amennyivel számolok. Kiszámíthatóbb sokkal a termelés, mindenkinek javaslom a használatát.”

Phylazonit - Palágyi Sándor

Nagyon nagy fantáziát látunk a Phylazonitban
Palágyi Sándor (AT Zemplén)
 

Palágyi Sándor mindent megtesz azért, hogy földjének igényeit kiszolgálja, de a teljes körű „ellátásért” cserébe elvárja, hogy a terméshozamok igazolják a termesztéstechnológia helyességét. Az AT Zemplén művelési területének nagyjából felét kitevő, a Szalánci-hegység lábánál elhelyezkedő kazimíri 1400 hektár tele van kötött, nehéz talajokkal. Ezekről 3 évvel ezelőtt kiderült, hogy igen savanyúak. A talajminőség javítása érdekében a meszezés, és a Phylazonit baktériumtrágya alkalmazása mellett döntött a vállalat. Úgy határoztak, hogy kizárólag Phylazonitot fognak használni, és adnak legalább 3-4 évet a terméknek, hogy bizonyítson, és kiderüljön, jó irányba terelték-e termesztéstechnológiájukat. A baktériumok segítségére elsősorban a szármaradványok lebontásánál számítanak:

„Mivel már nem foglalkozunk állattenyésztéssel, minden növényi rész kint marad a mezőn. Mi ezt bedolgozzuk a földbe, de főleg a búzánál, az árpánál és a kukoricánál nagyon nagy a szármaradványok tömege, rengeteg nitrogént kivesz a földből a lebontásuk. A kihívás az, hogy a hozzáadott nitrogént ne a lebomló növényi maradványok vegyék ki a talajból, hanem a növény vegye fel magának. Itt látunk nagyon nagy fantáziát a Phylazonitban.”

Phylazonit - Lempert László

Tervezhetőbb és eredményesebb tápanyag-gazdálkodást tesz lehetővé
Lempert László (Kétegyháza)
 

A talajoltásra használt baktériumtrágya két lényeges hatása miatt került be a Lempert László által kialakított termelési rendszerbe. Az egyik tényező a tárcsával feltárt és felaprózott mulcs lebontása volt (különösen, ha a veteményt kukoricakultúra előzi meg, amely jelentős mennyiségű szár- és gyökérmaradványt hagy maga után a talaj felső 10-20 centiméterében), a másik a talaj felvehető nitrogéntartalmának biztosítása. Úgy látja, az újításként alkalmazott technológiai elem, a 15 l/ha dózisban kijuttatott Phylazonit a fennmaradó maradványokat május végére, június elejére le is bontotta. Ennek következménye volt a tapasztalható jobb talajszerkezet, és a szár- és gyökérmaradványok tápanyagtartalmának megjelenése a talaj szervesanyag-mennyiségében. Emellett a nitrogénmegkötő baktérium kiemelt jelentőséget kapott a nitrogén termesztésbe való bevonásában. A kijuttatás következményeként az azonos műtrágyamennyiség jobb hasznosulását tapasztalták, ami tervezhetőbb és eredményesebb tápanyag-gazdálkodást tesz számukra lehetővé.

Nagyon kell ez a földnek
Tóth István (Szuro-Trade Kft., Nyíregyháza)

A Szuro-Trade Kft. mintegy ötezer hektáron gazdálkodik, ennek nagyjából felén kukoricát vetnek. Földjeik Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyékben helyezkednek el, változatos fekvésű és változatos összetételű talajtípusokon. A változatosság ellenére a phylazonitos kezelésnek köszönhetően mindenütt biztosan számíthatnak a hektáronkénti 8–8,5 tonnás termésátlagra. Tóth István szerint a baktériumtrágya hatására a növény nehezebben veszi észre az aszályt, nehezebben nyomja a víz, és az erős gyökérképződés miatt a szélsőséges időjárásra is jobban tud reagálni.

A földnek szüksége van a szerves anyagokra is, ilyen például a növény szára, ezért ahelyett, hogy összeszedtük volna a földről, szétterítettük, és még ősszel megkezeltük Phylazonittal, hogy a lebomlását elősegítsük. Nagyon kell ez a földnek – vallja a növénytermesztési vezető.

Második alkalommal április elején, a vetéssel egy menetben 15 l/ha dózisban juttatják ki a Phylazonit baktériumtrágyát. Amikor aztán május vége felé előkerülnek a sorközművelő eszközök, sor kerül a harmadik phylazonitos kezelésre is, 10 l/ha dózisban a meglévő kukoricasor mellé juttatva. Tapasztalataik szerint ezzel a készítmény 4–5 hónapos hatóidejét lehet kitolni. Ráadásul a plusz hatóanyaggal akkor támogatják meg a kukorica érését, amikor a növény a szemképződés folyamatában van, tehát amikor a legnagyobb szüksége van az erőre. Az egyszeri tavaszi kijuttatás helyett a megosztott, kétszeri alkalmazással a mezőgazdász véleménye szerint további 5–10 mázsával lehet megnövelni a várható terméshozamot.

Erősíti a szárbaindulást és javítja a kondíciót
Orosz Mihály (Csenger)

A szamosháti kistérség földterületeinek 80%-a kedvezőtlen adottságú, jellemző a 17 AK alattiak magas aránya. Orosz Mihályék mégis képesek túllépni a környék talajainak teljesítőképességén és korlátain, ebben pedig nem kis szerepe van annak, hogy már 9 éves tapasztalattal rendelkeznek a baktériumtrágyázás terén: a Phylazonitot a tárcsasorra felszerelt, szórófejes kerettel permetezik a talajra. A kiadagolt mennyiség őszi búza esetében 13–15 l/ha, ennek elsődlegesen a cellulózbontó baktériumai dolgozzák meg az elővetemény szármaradványait, a baktériumtrágya a tél beállta előtt jelentősen gyorsítja és javítja a növény tápanyagfelvevő képességét, így erősíti a szárbaindulást és javítja a kondíciót. „A baktériumok jobban mobilizálják a műtrágya alacsonyabb nitrogénmennyiségét, ugyanakkor plusz nitrogént is előállítanak a talajban. Ezáltal nagyon jó magágy készíthető a búza számára.”, mondja a termelő. A készítményt alkalmazva minden kultúrában mérhető, pozitív volt az eredmény. Búza esetében 20-40 %-os volt a termésnövekedés, de a kukorica, repce és napraforgó esetében is jelentős többlethozamot értek el – más-más mértékben.

***

Az országos forgalmazói hálózattal rendelkező Phylazonitot az elmúlt években több százezer hektár termőföldön használta több ezer elégedett hazai termelő, és az érdeklődés a környező országokban is egyre élénkebb. A Phylazonit baktériumtrágya már a 21. század technológiáját és szemléletét képviseli a mezőgazdasági termelésben.

www.phylazonit.hu


 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook