2019.10.23., szerda , Gyöngyi

Növénytermesztés

2014. március 10. hétfő • 08:17

Pusztít a szőlő félelmetes betegsége

Bombaként robbant a hír, amikor egy szakmai rendezvényen elhangzott, hogy megjelent Magyarországon is a szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság. A múlt év augusztusában hazánkban először, Zala megyében, Kerkateskánd (Lenti környéki település) határában fogták be azt a szőlőkabócát, melyből a NÉBIH budaörsi molekuláris biológiai laboratóriumában kimutatták az aranyszínű sárgaság fitoplazmát. Ez a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, mondta dr. Vörös Géza, a megyei kormányhivatal növényvédelmi igazgatója.

A jelek, amelyekre figyelni kell: A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek rajta. A fogékony fajtáknál (különösen a chardonnay, a cabernet fajták, az olaszrizling és a pinot noir) a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidőszak során később fertőződik, a megindult fásodás megszakad. A fertőzést követően a hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, háromszög alakú levélsodródás A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. A levélfelület mindkét esetben fémes színezetet kaphat. Augusztus – szeptember folyamán, fajtától függően, a főerek mentén krémsárga vagy vörös foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből fejlődő virágzat leszárad. Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre önmagában nem képes. Új területekre elsődlegesen fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Éppen emiatt nagyon fontos, hogy telepítésnél csak hivatalos szaporítóanyagot vásároljanak a termelők.

A rovarcsapdák sokat segíthetnek

Ezt a betegséget a kabócák terjesztik. A rovar testében felszaporodó kórokozó kerülhet át az egészséges növényekbe. A tőke fás részeiben telel át, tojás alakban. Dr. Vörös Géza elmondta, az egyik legjobb védekezés, ha a metszést követően nem felszecskázza a gazda a levágott vesszőket, hanem elégeti. A kis lárvákat pedig júniustól rovarölő szeres permetezéssel elpusztítja. A fertőzés felszámolása és visszaszorítása érdekében célszerű sárga színű ragacslapokat kihelyezni a szőlőben az amerikai szőlőkabóca nyomon követése érdekében. A fogási eredmények alapján kell a védekezést (megelőzést) időzíteni.  A fertőzés kimutatása esetén haladéktalanul zárlat alá helyezik az érintett szőlőültetvényt, és elrendelik a laboratóriumi vizsgálatok alapján fertőzöttnek bizonyult és tünetes növény megsemmisítését. A hatóság jelöli ki a fertőzési góc körüli 1 kilométeres fertőzött területet és az 3 kilométer szélességű biztonsági sávot, amelyben fokozott növény-egészségügyi ellenőrzést végez. A hatóság a teljes szőlőültetvény felszámolását is elrendelheti, ha a fitoplazma fertőzés elér egy kritikus mértéket. A fertőzés miatt a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szer, csak az azt terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca gyéríthető. Ahol ez nem megoldott, a tőkék 80-100 százaléka megfertőződhet a fitoplazmával. A fogékony fajták növényei néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak. Az ijesztő információ meglepte a Tolna megyei szőlőtermelőket is. Vörös Géza megerősítette, a Dél-dunántúli régióban fokozott ellenőrzést rendeltek el a betegség miatt. Ha gyanús egy-egy tőke, akkor azt jelentenie kell a gazdálkodónak.

Forrás: teol.hu/Mauthner Ilona

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.