Hírek

Szőlős Bayer Légyott – eredményesen védekeztek a gazdák

Sikerült megvédeni a szőlőültetvények legnagyobb részét – ez volt a legfontosabb üzenete a Bayer Szőlős Légyott rendezvényének, amelynek idén a szekszárdi Takler birtok adott otthont.

A 2014-es esztendő után a szőlőtermesztők nagy odafigyeléssel védték az ültetvényeket, semmiképpen sem szerettek volna hasonló szituációba keveredni, mint az elmúlt évben, amikor a vegetáció eleji késlekedésért sokan nagy árat fizettek. A gondosság meghozta az eredményt, és augusztus végén kijelenthetjük, az ültetvények döntő hányadát sikerült megvédeni – hangzott el a Takler birtokon.

A szőlőlisztharmatra, főleg az érzékeny fajokon oda kellett figyelni, de ez a betegség sem okozott olyan szintű fertőzést, nem beszélve a terméskiesésről, mint tavaly.  Annak ellenére, hogy a termést sikerült megvédeni, a nyár végi, illetve az őszi lombfertőzés megerősödésére azonban még érdemes odafigyelni, de kontakt, illetve hosszú hatástartamú felszívódó készítményekkel ez már kordában tartható – hangsúlyozták a Bayer szakemberei.

A szőlőperonoszpóra ebben az évben csak nyomokban jelentkezett, egy két érzékeny fajtán, fürt részeket károsítva. Az őszi lombfertőzés mértéke még jelentősebb lehet abban az esetben, ha az időjárási tényezők, első sorban a csapadék ennek megteremti a feltételeit, ám eleve nem kell számolnunk az utóbbi évekről átöröklött nagy mennyiségű fertőző anyaggal.

A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a szürkepenész még borsot törhet az orrunk alá; az augusztus közepén változékonyabbra fordult, esőkkel tarkított időjárás, amennyiben szeptember elején is folytatódik, jó körülményeket biztosíthat ennek a szőlőbetegségnek.
1998-as bevezetése óta a fenhexamid hatóanyagú Teldor fontos szerepet tölt be a botritisz ellen alkalmazható készítmények között. Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy a Teldor-ról hamar kiderült, hatástartama az egyik leghosszabb, a másik, hogy egyedi hatásmechanizmussal rendelkezik – bár a bevezetésekor ezt még csak sejtették. A Bayer kutatócsoportja éveken keresztül kutatta a Teldor valószínűsített egyedi hatásmechanizmusát, ami feltevésük szerint kizárta a keresztrezisztencia lehetőségét az összes többi szürkepenész ellen alkalmazott termékkel.

Az eredmény nem maradt el, kiderült hogy a Teldor hatóanyaga, a fenhexamid a szürkepenész ergoszterol bioszintézisét gátolja, és bár ez a hatásmechanizmus más gombák ellen alkalmazott hatóanyagoknál is jelen van, de a szürkepenész ellen mind a mai napig csak néhány hatóanyag rendelkezik ezzel a hatásmechanizmussal. 

A Teldor egyedi hatásmechanizmusa jó megoldás a rezisztens botritisz-populációk kifejlődésének megelőzésére, mert hatásmódjának egyetlen képviselője. Így a Bayer szakemberei a Teldor egyszeri alkalmazását az érés időszakában mindenképpen javasolják. Fontos, hogy a többi szürkepenész elleni készítményhez hasonlóan, a Teldor-t is megelőző védekezés formájában alkalmazzuk.

Az állati kártevőkről szólva elhangzott, hogy az év jól indult, a szőlőatka fertőzés enyhébb volt.  A kora tavaszi károsítók eddig szinte ismeretlenek voltak a szőlőben, de évről évre nagyobb gondot okoz az ékköves araszoló. Első sorban, hegyvidéki területeken, erdők mellett állítja feladat elé a növényvédelmet. Mivel az életmódja tele van kérdőjelekkel, így a védekezés is sokszor sikertelen.

Lassan mediterránná váló nyarunk új károsítokat is hoz magával. Az amerikai szőlőkabóca tovább terjeszkedett: bárhol helyeznek ki csapdákat, mindenütt fogható. Az elmúlt évi ijedtség azonban nem maradt eredmény nélkül, azon termelők szőlőiben, akik komolyan vették a védekezést, általában csak nyomokban, vagy az augusztusi imágóvándorláskor lehetett fogást jegyezni. Az elhanyagolt ültetvényekben komoly mennyiségben csapdázták az állatokat. 

Az enyhe tél miatt terjedőben van a lepkekabóca, szinte minden borvidéken beszámoltak ról, holott korábban csak a Balaton mellett figyelték meg. Szerencsére, nem jelentős kártevő, azonban az igényes gazdák nehezen viselik viaszos kártételét és az állatok szívogatását, amely a fürtökre korlátozódik.

Aggodalomra adhat okoz az is, hogy megjelent a kígyóaknás szőlőmoly is, egyelőre Pest és Heves megyében csapdáztak belőlük.

Összességében az látszik, hogy a hagyományos károsítók mellett számos új, vagy régi, de új köntösben megjelenő károsító jelentkezik. A növényvédelem fejlesztési igénye tehát nem állt meg ebben az évben sem.

A szakmai előadások után a rendezvény résztvevői gépbemutatón vehettek részt, és megismerkedhettek a Takler birtokkal is.

A növényvédelmi újdonságokról hamarosan részletesen beszámolunk!

agrotrend.hu

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés