Hírek

A fán rohad a magyar meggy

A nagyobb szövetkezetek és gazdák pénteken úgy döntöttek, hogy elhalasztják a meggy leszüretelését, miután a felvásárlók 55 forintos induló meggyárat ígértek. Az 55 forint a döntő többségnek elég kevés, szerintük 100 forint körüli az átlagos önköltségi áruk. Ez a meggy egyébként nagyrészt német nyelvterületre megy, döntően konzervként. Azt is mondják a konzervgyárak, hogy az ottani csökkenő kereslet a ludas.

Csak ebből a termelők szerint nem látszik semmi, a konzevrmeggy ára nem csökkent. Ha nem jön megállapodás, az viszont mindenkinek rossz, mert jön az eső, és megrohad a fán a termés. Igen komoly csatározások mennek épp a magyar meggypiacon. Rengeteg, különböző típusú és birtokméretű termelő vitázik a kevés felvásárlóval, hogy mennyi legyen a meggy felvásárlási ára. Utóbbiak elsőre 55 forintot ajánlottak induló árnak, a termelők szerint viszont az önköltségi áruk 100 forint körül van, és 50-60 forintért egyszerűen nem adják el nekik, akkor inkább bukjon mindenki. Az induló ár általában a legmagasabb, ennél a betakarítás végére 20-40 forinttal alacsonyabb ár szokott kialakulni. A helyzet megértéséhez fontos ismerni a piac bonyolult szerkezetét. Az országban átlagosan nagyjából 60-70 ezer tonna meggy terem egy évben, amelyet jellemzően családi gazdaságok termelnek. A meggytermelés nagyjából 1000 család megélhetését szolgálja. Az elmaradott szabolcsi régióban sok embernek az évben az első keresetét biztosítja a meggybetakarítás idénymunkája. Ha pedig leszedik a meggyet, az hamar megromlik, szinte azonnal el kell vinni a feldolgozás helyére, hűtőházban sem bír ki sokat.

Milliárdokon megy vita

Magyarországon körülbelül 16 ezer hektár meggyültetvényt ápolnak a gazdák, az éves termés 50 és 90 ezer tonna között változik – utóbbi a tavalyi, korábban nem látott csúcsév termése. Ha átlagosan mondjuk 60 ezer tonnáról beszélünk, a termés jó részének 40-50 forintos változásáról megy most az alkudozás, akkor az is milliárdokat jelent forintban. Az ültetvények színvonala nagyon változó, de az országos átlag igen alacsony: 4-6 tonna hektáronként. Ehhez képest a legjobban termő 3-4 ezer hektárnyi ültetvény jól termő évben 12-18 tonnás hektáronkénti termésre is képes. A fő termesztési körzetek közé Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tartoznak, de az ország minden táján vannak ültetvények. Most összesen több mint 20 ezer tonnányit termelő csoport fogott össze, hogy közösen alkudjanak ki magasabb árakat. Az ültetvények telepítését az állam is segítette, hogy növelje a magas munkanélküliséggel sújtott, leszakadó régiókban a foglalkoztatást.

Döntően konzervmeggy lesz belőle

A meggyet leginkább konzervgyáraknak, kisebb mennyiségben fagyasztóüzemeknek, vagy export étkezési meggynek adják el. A konzervmeggy nagyjából 80 százaléka megy Németországba és Ausztriába. Meggybefőttet gyártani pedig magyar meggyből különösen jól lehet, sőt igazából más országokban kinemesített fajták egyáltalán nem vagy sokkal kevésbé alkalmasak erre. A konzervgyártók néhány nagykereskedőnek adják el termékeiket, amelyet ők továbbértékesítenek a nagy szupermarket láncoknak. A meggytermelők és a végső fogyasztók között tehát nincs közvetlen kapcsolat, ezért a piac aszimmetrikusan működik, ahol sem az előállítók, sem a vevők nincsenek döntő erőfölényben.

Önköltségi ár

Az, hogy mennyibe kerül megtermelni egy kiló meggyet rengeteg dologtól függ, a száz forintot nekünk a nagyobb termelők átlagos önköltségi árának mondták. De például nagyobb területen hatékonyabban, olcsóbban lehet termelni, függ az eszközöktől, az öntözéstől, a különböző növényvédelmi szerek beszerzési lehetőségeitől és még egy sereg mástól is. Szóval a kisebb termelők önköltsége akár másfélszeres is lehet. A piac az elmúlt évekig hektikusan, de alapvetően jól működött, a termés mennyisége határozta meg, hogy a meggyet mennyiért lehet a feldolgozóknak eladni, a tavalyi évtől azonban bekeményítettek a nagykereskedők és az ő nyomásukra a konzervgyárak is – magyarázta egy termelő. Az biztos, hogy az érintett konzervgyárak esetén összesen 3-4 nagy szereplőről van szó, ami a kartellezést, a tiltott közös ármegállapodást segítheti. A tavalyi évben a konzervgyárak már májusban jelezték, hogy a meggy ára alacsony lesz, mert szakértőik szerint kiugróan magas termés várható és a legnagyobb exportot felszívó Németországban csökken a konzerv meggy ára. A rekord termés mellett kialakuló alacsony ár mellett a gazdák nullszaldó körüli eredményeket értek el és sokszor alig tudták beszállítani, annyira tele voltak a hazai feldolgozók. A tavalyihoz képest most a termelők szerint várhatóan harmadával kevesebb termés várható, tehát az árnak is emelkednie kellene.

Bekeményíthettek a nagykereskedők

A felvásárlók arra hivatkoznak, hogy így állapodtak meg előre konzervük német vásárlóival. Azaz, a termelők szerint a piaci és éghajlati körülményeket teljesen figyelmen kívül hagyva előre megegyeztek a német nagykereskedőkkel, ennek a kockázatát pedig nem ők szeretnék egyedül viselni. Mivel ugyanaz a néhány német nagykereskedő vásárolja meg konzerveiket, ezért a gyárak ugyanazokat az árakat határozták meg a termelők számára. A gazdák így kényszerhelyzetben vannak, mert minden vevőjük egységesen a bekerülési költségük alatti árat akar adni. Mivel az alacsonyabb idei termésmennyiséget a magasabb árak nem kompenzálják (a meggyár negyedével, a termés várhatóan harmadával lesz kevesebb), a termelők árbevétele a tavalyinak nagyjából a fele lehet. Ebben a helyzetben marad a tiltakozás – mondja az előbbi termelő. Pedig a gazdák 2013-ban átlagosan 250 forintot kaptak egy kiló meggyért, 2014-ben pedig ennek a harmadát sem, most pedig már az ötödére gondoltak volna a konzervgyárak.

A németek bezzeg jól járnak

"Mindebből a német és osztrák háztartások mit sem érzékelnek. Ha igaz lett volna, hogy a meggybefőtt iránti kereslet drasztikusan csökken, akkor valószínűleg annak ára is lejjebb ment volna. Tavaly óta azonban nem látni, hogy a fogyasztói árak különösebben csökkentek volna, akcióktól is függően, de 1,3 euró körül mozog legalább egy éve az ár német nyelvterületen" – panaszkodott egy érintett. "Azért dolgozzunk, hogy a német nagykereskedők minden korábbinál nagyobbat kaszáljanak?" -mondta egy másik. "Az, hogy a szezon előtt rosszul állapodtak meg a konzervgyárak, és most összefogva ilyen nyomott árakat sóznának ránk, az elfogadhatatlan nekünk." Megkerestünk több magyarországi érintett konzervgyárost, de ők azt ígérték, hogy az aktuális ártárgyalások után szeretnének nyilatkozni. Ha nincs megállapodás, az biztos, hogy mindenkinek rossz, ugyanis már szüretelni kéne. A fán meg rohadó meggyel pedig biztos, hogy mindenki veszít.

Forás: index.hu