A talaj: sajátos képződmény!

A talaj állapota, humusztartalma, pH-ja, szerkezete, szervesanyag-tartalma és még sok paramétere, ami mind-mind meghatározza növénytermesztésünk sikerét. A talaj sajátos képződmény, dinamikus rendszer: fizikai, kémiai és BIOLÓGIAI RENDSZER. A talaj FELTÉTELESEN MEGÚJULÓ TERMÉSZETI ERőFORRÁS, élőhelyet, termőhelyet biztosít, vizet raktároz, tápanyagot biztosít. Mindezeket az alapvető funkcióit akkor tudja megfelelően betölteni, ha megfelelő minőségben áll rendelkezésre termesztett növényeink számra. A talaj termékenységét igen sok tényező befolyásolja és sok tényező gátolja. Ebből néhány a teljesség igénye nélkül:
· víz vagy szél okozta erózió
· talajsavanyodás
· fizikai degradáció
· SZÉLSőSÉGES VÍZGAZDÁLKODÁS

A felszínre jutó víz talajba szivárgását több tényező is korlátozhatja:

· vízzel telített pórustér
· fagyott talajréteg
· rossz talajhasználat. stb.

A tartósan vízzel borított talajokon pedig jelentős problémák alakulhatnak ki: csökken a szervesanyagkészlet; vékonyodik a humuszréteg; CSÖKKEN A BIOLÓGIAI AKTIVITÁS; csökken a termőréteg; romlik a tápanyagszolgáltató-képesség; a terület nehezen művelhetővé válik. Az elmúlt 5 évben már kétszer is megtapasztalhattuk a nagy mennyiségű csapadék milyen hihetetlen károkat tud okozni talajainkon, mennyire hátráltatja a talajművelést és mennyire csökkenti a termelés hatékonyságát. Sajnos több tíz ezer hektáron tapasztalható jelenleg is hasonló helyzet, mint a februárban Baján készült képen. Ahhoz, hogy ilyen és ehhez hasonló területeken még ebben az évben végezhessünk munkálatokat, a víz visszahúzódása után minél hamarabb helyre kell állítani az EGÉSZSÉGES TALAJÉLETET. Mivel a megfelelő talajművelésen kívül a talajlakó mikroorganizmusok nagyon nagy részben segítenek a megfelelő talajszerkezet kialakításában, fontos, hogy a mikroorganizmusok gyorsan megfelelő mennyiségben legyenek a talaj egységnyi mennyiségében.

A BAKTÉRIUMOKKAL VALÓ TALAJKEZELÉS annyira nem újdonság, hogy Amerikában már 1920-as, míg Európában a XX. század második felétől tudatosan alkalmazzák őket a kellő szakmai tapasztalatokkal rendelkező gazdák. Ma pedig a baktériumtrágyákkal foglalkozó cégek pénzt, erőt, energiát nem kímélve végzik a kutatásokat, fejlesztéseket annak érdekében, hogy segítsenek a termelőknek egy eredményesebb gazdálkodás megvalósításában. Az is közismert tény, hogy a talajokban való szervesanyag-bontás is mikrobiális tevékenység eredménye. Ezen tevékenységük folytán pedig a baktériumok: segítik a humuszvegyületek gyorsabb képződését; növelik a talaj tápanyag szolgáltató képességét; morzsalékosabbá teszik a talajszerkezetet, ami így könnyebben művelhető lesz és kellő minőségű termőhelyet nyújt kultúrnövényeink számára. Fontos tehát, hogy a TALAJ NE csupán A NÖVÉNY TARTÓJA legyen, hanem a vele való okszerű gazdálkodás következtében unokáink céljait is kiszolgálja. Ehhez viszont nemcsak azzal a részével kell törődnünk, ami látszik, hanem igenis nagy hangsúlyt kell fektetni a szabad szemmel nem látható részek, alkotóelemek védelmére is. Mivel szervestrágya szinte nincs, célszerű baktériumtrágyát alkalmazni, melyeknek a kezelhetősége könnyű és gyors, valamint árban is igen kedvezőek.

De mikor NE HASZNÁLJUNK BAKTÉRIUMTRÁGYÁT???

· ha ezek használatától egyből dupla termést várunk
· ha egy rossz kultúrállapotú talajon, hosszantartó aszály után 18 t/ha-os kukoricatermést
remélünk
· ha égig érő növényállományról álmodunk
· és ne gondoljuk, hogy csodaszer!

Amit biztosan várhatunk használatuktól:

· folyamatos kezelés mellett egy jó állapotú, jó szerkezetű talaj kialakulását
· egészséges, egyöntetű növényállományt
· folyamatos és egyenletes növénytáplálást
· jobb víz- és hőháztartást a talajban
· könnyebb művelhetőséget
· és mindezek mellett: NAGYOBB NYERESÉGET!

Forrás anyagok:
Christine Jones: Nitrogén – a kétélű fegyver
Alkalmazott talajtan, Kátai János (2011.)
Talajvédelem, dr Farsang Andrea (2011.)