Hírek

Aszály drágítja a gabonát a világban

Szárazság sújtja az idén a világ több országát, főként az északi féltekén, Magyarország és szomszédai is a leginkább érintett országok közé tartoznak. A világpiacot leginkább a legnagyobb gabonaexportőr, az Egyesült Államok területét érintő aszály befolyásolja, a világpiacon drágul a gabona, főként a kukorica és a szója, illetve az emelkedő takarmányárak miatt a sertés- és a marhahús is.

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) minap kiadott elemzése szerint a szárazság súlyosan károsította a kukoricatermést az északi féltekén, ami miatt a 2012/2013-as idényben 4 százalékkal maradhat el a globális betakarítás tavalyhoz képest. Az Egyesült Államokban és Ukrajnában szűkössé vált az exportálható készlet, s bár Brazíliában, Argentínában és Dél-Afrikában igen jónak ígérkezik a termés, a betakarításig még jó néhány hónap van hátra.
Az IGC elemzői rámutattak: a termelés visszaesése miatt az 1993/94-es idény óta először csökken a felhasználás, s a készletek is várhatóan hatéves mélypontra zuhannak, főként a legjelentősebb exportáló országokban.
Az IGC-adatok szerint az idén 838 millió tonnás globális kukoricatermés várható a tavalyi 875 millióval és a júliusban jósolt 864 millióval szemben. A fogyasztás 853 millió tonna körül alakulhat az előző idény 870 millió tonnás felhasználását követően. Júliusban még 878 millió tonnás felhasználást prognosztizált az IGC.

Az MTI külföldi tudósítói által az aszályhelyzetről készített pillanatképek az állomáshelyeikről:

Az Egyesült Államokban az elmúlt 56 év legsúlyosabb szárazságát jegyzik az idén. Ez az ország mintegy 45 százalékát sújtja, ezen belül 23 százaléknyi a szélsőségesen, 6,3 százalék pedig a kivételesen száraz területek aránya.
A betakarítandó kukorica 50 százaléka rossz vagy igen rossz minőségű a tavalyi 15 százalékkal szemben. A szója esetében ez az arányszám 39 százalék, míg 2011-ben csak 13 százalék minősége volt silány. A szárazság súlyos károkat okozott a legelőkben is, ezek 59 százaléka rossz vagy igen rossz állapotban van.
A takarmánykukorica ára – amelyből az idén a vártnál 13 százalékkal kevesebbet fognak betakarítani – június óta 68, a szójáé 39 százalékkal növekedett, ezért a szarvasmarha telepek egy-egy állat utáni vesztesége augusztusban elérte a 300 dollárt. A szarvasmarha állomány a kényszervágások miatt 1973 óta nem látott alacsony szintre, 97,8 millióra esett az Egyesült Államokban.

A Magyarországgal szomszédos országok mindegyike megsínylette a csapadék hiányát.

Horvátország területének egyharmadán természeti csapásnak nyilvánították az idei szárazságot, itt fél évszázada nem volt ilyen mértékű aszály. A károk és következmények becslése még tart, de már most kijelenthető, hogy a veszteség hatalmas – olvasható a horvát közszolgálati rádió és televízió honlapján.
A jelentős aszálykár egyik oka az, hogy az összes megművelhető terület csupán fél százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. A horvát miniszterelnök az agrárminiszter kíséretében nemrég meglátogatta a szárazság által leginkább sújtott Vukovár-Szerém, Bród-Szávamente, valamint Belovár-Bilogora megyét Kelet-Horvátországban, ahol egyértelműen azt üzente az agrártermelőknek, hogy az államnak nincs pénze segélyre.
Az egyetlen segítség, amit a gazdák a kormánytól remélhetnek, az elmaradt támogatások három héten belüli kifizetése. Ez a 400 millió kunás tétel azonban kevés lesz az egy milliárd kunára becsült károk áthidalására. Ezen felül az idén a gazdáknak nem kell kifizetni az államtól bérelt földek után járó díjat. Tihomir Jakovina, a mezőgazdasági tárca vezetője felszólította a helyi közigazgatási egységeket, hogy az államhoz hasonlóan mondjanak le erről a bevételi forrásról. A kormány azt tervezi, hogy a jövő évi mezőgazdasági támogatásokat már januárban megkapják a termelők, amire eddig még volt példa.

Szlovákiában a szárazság és a kora tavaszi fagyok miatt az elmúlt évtized egyik leggyengébb terméshozamát adták a gabonafélék, átlagosan 30 százalékos volt a hozamcsökkenés tavalyhoz képest, míg az őszi betakarításnál ennél kicsit jobb eredményre számítanak.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara sajtószóvivője szerint a szárazság okozta károk a legnagyobb mértékben az ország déli régióit sújtják, itt helyenként 50 százalékos a terméshozam csökkenése.
Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara (AKS) elnöke szerint a gabonafélék alacsony terméshozamai leginkább az állattartással foglalkozó gazdákat érintik majd, mivel várhatóan takarmánygabona nem, csak az egyharmadával drágább élelmiszeripari gabona kerül a piacra, és hiány várható szalmából is.
A szlovák kormány múlt heti ülésén több, az agrárszektort támogató intézkedést is jóváhagyott, ezek együttes értéke mintegy 70 millió euró. Az intézkedések szinte kizárólag a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák megsegítését célozzák. A csomag, közvetlenül a szárazság okozta károk ellensúlyozására, 30 millió eurós kedvezményes hitelcsomagot irányoz elő.

Forrás: MTI

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook