Az EU tagállamok több időt szeretnének a CO2-kereskedelem reformjára

A válsággal fenyegető CO₂-kereskedelem reformjára az EU tagállamok több időt szeretnének hagyni, mint az Európai Parlament. Sok európai vállalatnak rendelkeznie kell az üvegházhatást okozó széndioxid (CO₂) gáz kibocsátására vonatkozó jogokkal, és ezekkel szabadon kereskedhetnek.

Az EU tagállamok küldöttei szerda este Brüsszelben abban egyeztek meg, hogy csak 2021-től szeretnének ezen változtatni. Az Európai Parlament 2018 végére tűzte ki a reformok kezdetének időpontját. Minél előbbre esik a kezdés időpontja, annál nagyobb a klímavédelmi hatás. A parlamentnek és a tagállamoknak végül meg kell egyezniük. Mivel mindkét oldal keményen ragaszkodik az álláspontjához, a párbeszéd a későbbiekben tud majd megkezdődni.

Franciaország, Nagy-Britannia és Németország egyetértettek – az EU tagállamoknak ez a csoportja eredetileg 2017 mellett tette le a voksát, és nagyobb klímavédelmi ambícióik voltak. Végül aztán alábbadták.

Az ő számításaikat így ecseteli egy EU diplomata: Az Európai Parlamenttel tervezett közelgő tárgyalások során úgyis egy korábbi kezdési időpontot fognak megállapítani, végül is a parlament energikusabb szabályozásra törekszik.

Hendricks, Németország környezetvédelmi minisztere megerősítette, hogy Németország „még nem elégedett” a tárgyalások állásával. „Brüsszelben továbbra is intenzíven azon fogunk dolgozni, hogy a reformok a lehető leggyorsabban éreztessék hatásukat”, nyilatkozta Hendricks. Az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal folytatott közelgő tárgyalásoktól még szigorítást remél. „A klímavédelemben nincs vesztegetni való időnk.”

A reformmal az EU a jelenlegi eléggé alacsony CO₂ árat szeretné megemelni és ezzel vonzóbbá tenni a modern klímavédelmi szempontból előnyösebb, környezetkímélőbb beruházásokat. A szennyezési jogok esetében tapasztalható túlkínálatot, ami az Európa nagy részét érintő válság miatt nem kerül felhasználásra, lassan le kell építeni. A jogokat azonban nem törölni kell, hanem át kell csoportosítani egy ún. piacstabilitási tartalékalapba. Ez a tartalék egy olyan gyűjtőt jelentene, ahol a piaci jogok látens módon, csak hosszú távon lennének újra hozzáférhetők.

Forrás: proplanta.de