Hírek

Az EU tagállamok több időt szeretnének a CO2-kereskedelem reformjára

A válsággal fenyegető CO2-kereskedelem reformjára az EU tagállamok több időt szeretnének hagyni, mint az Európai Parlament. Barbara Hendricks (SPD), Németország környezetvédelmi minisztere azonban nem tűnt elégedettnek csütörtökön a célul kitűzött egyezséggel.

A válsággal fenyegető CO2-kereskedelem reformjára az EU tagállamok több időt szeretnének hagyni, mint az Európai Parlament. Sok európai vállalatnak rendelkeznie kell az üvegházhatást okozó széndioxid (CO2) gáz kibocsátására vonatkozó jogokkal, és ezekkel szabadon kereskedhetnek.

Az EU tagállamok küldöttei szerda este Brüsszelben abban egyeztek meg, hogy csak 2021-től szeretnének ezen változtatni. Az Európai Parlament 2018 végére tűzte ki a reformok kezdetének időpontját. Minél előbbre esik a kezdés időpontja, annál nagyobb a klímavédelmi hatás. A parlamentnek és a tagállamoknak végül meg kell egyezniük. Mivel mindkét oldal keményen ragaszkodik az álláspontjához, a párbeszéd a későbbiekben tud majd megkezdődni.

Franciaország, Nagy-Britannia és Németország egyetértettek – az EU tagállamoknak ez a csoportja eredetileg 2017 mellett tette le a voksát, és nagyobb klímavédelmi ambícióik voltak. Végül aztán alábbadták.

Az ő számításaikat így ecseteli egy EU diplomata: Az Európai Parlamenttel tervezett közelgő tárgyalások során úgyis egy korábbi kezdési időpontot fognak megállapítani, végül is a parlament energikusabb szabályozásra törekszik.

Hendricks, Németország környezetvédelmi minisztere megerősítette, hogy Németország „még nem elégedett” a tárgyalások állásával. „Brüsszelben továbbra is intenzíven azon fogunk dolgozni, hogy a reformok a lehető leggyorsabban éreztessék hatásukat”, nyilatkozta Hendricks. Az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal folytatott közelgő tárgyalásoktól még szigorítást remél. „A klímavédelemben nincs vesztegetni való időnk.”

A reformmal az EU a jelenlegi eléggé alacsony CO2 árat szeretné megemelni és ezzel vonzóbbá tenni a modern klímavédelmi szempontból előnyösebb, környezetkímélőbb beruházásokat. A szennyezési jogok esetében tapasztalható túlkínálatot, ami az Európa nagy részét érintő válság miatt nem kerül felhasználásra, lassan le kell építeni. A jogokat azonban nem törölni kell, hanem át kell csoportosítani egy ún. piacstabilitási tartalékalapba. Ez a tartalék egy olyan gyűjtőt jelentene, ahol a piaci jogok látens módon, csak hosszú távon lennének újra hozzáférhetők.

Forrás: proplanta.de

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés