Biteket raknak a karalábéba, salátát vetnek a mobilba

Nagy kereslet várható

Könnyen belátható, miért nő az érdeklődés. A Föld lakossága folyamatosan növekszik, a mezőgazdasági termelésre fogható területek pedig korlátozottak. Egyetlen lehetőség, ha sikerül olyan technológiákat kifejleszteni, amivel növelhető a termés mennyisége, és javítható a termelési biztonság. Ám mindezt úgy kell megoldani, hogy ne nőjön a környezeti terhelés a tápanyag-utánpótlásnál vagy a növényvédelemnél. Ezt pedig elsősorban úgy lehet elérni, ha a termőterületekről olyan pontos adatok állnak rendelkezésre, hogy időben és célzottan lehessen beavatkozni. Ebben még a legnagyobb mezőgazdasági és vegyipari konszernek is érdekeltek. Nem véletlen, hogy a közelmúltban a Bayer AG, Monsanto és a Syngenta is erősítette a kockázati tőke részlegét, hogy az új technológiákat kutató startupokat támogassák. Ezeknek a kutatásoknak jó része valamilyen speciális IT-fejlesztés. Van itt éghajlatváltozás-kutatás éppúgy mint a mezőgazdasági vegetáció monitorozása. Tavaly a MIT Technologies Review egy összeállításában a drónok elterjedésétől várt forradalmi változásokat a mezőgazdaságban, míg a közelmúltban egy ausztrál fejlesztésről számoltunk be, amely robotokat használ az ültetvények monitorozására, hogy a terméshozamot pontosabb lehessen előrejelezni. A Wall Street Journal szerint több olyan terület látszik kirajzolódni, amelyben komoly potenciál lehet, és ahová érdemes befektetni. Ezek nem mindegyike kötődik szorosan az információtechnológiához, de legrosszabb esetben is érinti az IKT valamely határterületét. És persze majd’ minden második fejlesztésnél van valamilyen felhős háttér is.

A fő irányok csak IKT-val működnek

Legszorosabban talán az „precíziós mezőgazdaság” kifejezéssel leírt terület kapcsolható az IKT-hoz. Ebbe elsősorban olyan megoldások tartoznak, amelyekkel hatékonyabbá tehető a termelés. A kulcs az ültetvények folyamatos monitorozása. Van például olyan lézerszkenneres megoldás, amellyel több száz hektáros narancsültetvény állapotát monitorozzák napi rendszerességgel. Az AGERPoint rendszere azonban nem csak a monitorozáshoz ad eszközöket, hanem a begyűjtött adatok elemzését is elvégzi, hogy a gazda pontosan akkor és ott tudjon beavatkozni például növényvédővel, amikor és ahol kell. Az AGERPoint eszköze a 3D-s lézeszkennelést ötvözi a műholdas helymeghatározással és az adatelemzéssel. A rendszer a terméshozam pontos meghatározásában is segít. Szintén új irányzat az ún. beltéri farmok létrehozása, ahol a termőrétegek mint polcok kerülnek egymás fölé pl. egy használaton kívüli gyárcsarnokban vagy raktárban. Ezek a farmok majdhogynem teljes mértékben automatizálhatók. A kultúrnövényeknek – jellemzően salátaféléknek, fűszernövényeknek – a tápellátását, a szükséges hőt és az intelligens LED lámpák biztosította fényt is a növények között elhelyezett érzékelők és kamerák adatai alapján egy automatikus rendszer képes adagolni. Egy bostoni cég, a Freight Farms például már konténerben is kínál ilyen lehetőséget városokba. Ezeket a konténereket például foghíjtelkeken lehet letenni, és a városi gazda egy mobil app segítségével követheti nyomon a „farmjának” az állapotát. Fontos irány az élelmiszerbiztonság is. A globális élelmiszerpiac kialakulásának egyenes következménye volt, hogy világszerte szigorodtak az élelmiszerbiztonsági előírások. Az élelmiszer alavetően bizalmi termék: elhiszem a kereskedőnek, hogy igaz az, amit a termékről állít, hogy ott és az készítette, ami a csomagolásra rá van írva stb. Ugyanakkor ez a biztonság erősíthető is, ha a termék útja nyomon követhető a termelőtől a fogyasztóig. A San Francisco-i Icix erre feküdt rá: gyakorlatilag a termék gyártójának a beszállítójától a fogyasztóig követhető egy termék útja. A philadelphiai Invisible Sentinel cég pedig a diagnosztikában látja a megoldást: Veriflow nevű rendszere azt ígéri, hogy gyorsan és olcsón lehet kiszűrni vele a leggyakrabban előforduló élelmiszerbiztonsági problémákat, például a szalmonella kórokozóját vagy az e-coli baktérium jelenlétét az élelmiszerben.  A robotika nemcsak a fentebb emlegetett monitorozásban kaphat helyet. A Harvest Automation a kertészetekben a cserepes növények termelésének hatékonyságát segítő robotokat fejleszt.

Magyar fejlesztések a világ élvonalában

Magyarországon szinte minden területen vannak fejlesztési kísérletek, még ha nem is kapnak olyan nagy visszhangot, mint a tengeren túli kísérletek. A közelmúltban a Bitport is beszámolt arról a magyar fejlesztésről, amely hamisítatlan termékazonosítást – azaz például az élelmiszerbiztonság javítását – tesz lehetővé. A VasBeta Kft. biztonsági címkéje szinte bármilyen terméken alkalmazható: gyógyszeren, divatárun, alkatrészeken, motorolajon, élelmiszeren stb., sőt a hivatalos papír-alapú dokumentum (közjegyzői okirat stb.) eredetiségének ellenőrzésére is alkalmazható. A termékazonosító címkére a fejlesztést vezető Ribárszky Tamás szerint már most, a sorozatgyártás megindulása előtt is nagyon nagy az érdeklődés.

Forrás: bitport.hu