Drágulhat a kenyér, van hova emelkednie a gabonaáraknak

A legnépszerűbb árupiaci termékek, az olaj és az arany árfolyama sokkal egyértelműbb korrelációt mutat a jegybanki likviditásbővítő lépésekkel, mint a kevésbé likvid, ám a csak rájuk jellemző szezonális tényezőktől sokkal jobban függő gabonák, valamint az úgynevezett szoft termények (kávé, kakaó, cukor, gyapot) kurzusai. A pénzbőség ugyan számos elemző szerint ezek árfolyamára is hat, ám ez korlátozott és könnyen háttérbe szorulhat a termények piacát meghatározó egyedi kínálati tényezőkhöz − például az exportpolitika hatásaihoz vagy az időjáráshoz − képest. Az árupiacok sajátossága az alacsony likviditás mellett a kialakuló trendek szívóssága, akár hónapokon keresztül tartó folyamatos emelkedéseket vagy áreséseket okozó fennmaradása is.

Számos mezőgazdasági termény − elsősorban a búza, a kukorica és a szójabab − szempontjából kulcsfontosságú volt az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) múlt pénteken közzétett, a vetésterülettel és készletekkel kapcsolatos negyedéves jelentése. A befektetőket elsősorban a várakozásokhoz képest jóval kisebb vetésterület lepte meg, így a bonyolult statisztikai apparátussal készülő jelentésre adott közvetlen reakció a lendületes emelkedés volt a legtöbb gabonafélénél.

A kukorica ára viszont annak ellenére emelkedett 6,6 százalékot, hogy ellentmondásos hírek érték a piacát. Az amerikai farmerek ugyanis 75 éve nem vetettek ekkora területen kukoricát, a 95,8 millió hektárnyi vetésterület a legoptimistább elemzői becslést is felülmúlta (a várakozások átlaga 94,5 millió hektár volt). A terméshozam tekintetében még csak várakozásokat készített az USDA, ám a piacon az év ezen szakaszában még jelentős kockázatokat áraznak. A kukoricakészletek viszont a jelek szerint ennél is nagyobb hatást gyakoroltak az árfolyamra: éves összehasonlításban 7,9 százalékkal 2004 óta a legalacsonyabb szintre csökkent az állomány. A termény árfolyama tavaly december óta emelkedő trendben mozog, az USDA jelentésének megjelenése előtti pesszimista hangulatban már bushelenként 600 centhez közelített (1 bushel = 35 liter), az alacsony készletek okozta meglepetés miatt azonban 658 centre emelkedett.

Az amerikai búzakészletek a kukoricánál is jelentősebb mértékben, 16 százalékkal estek vissza, így a kukoricánál korlátozottabb felhasználású búza árfolyama is hasonló utat írt le, bushelenként 610 centről 655-re ugrott a jelentés után. Az amerikai piacokon kívüli hírek is mozgatják az árfolyamot, az európai búzaterméssel kapcsolatban például egyre nagyobb az aggodalom a fagykárok és különösen a szárazság miatt.

A szójabab árfolyamát az amerikai vetésterület (73,9 millió hektár) éves összevetésben 1,4 százalékos visszaesése is megtámogatta, az elemzők növekedést, 75,4 millió hektárt vártak. Ugyanakkor a második legnagyobb szójatermelő Argentína exportját megbénító dokkmunkássztrájkok miatt már hónapok óta hatalmas emelkedést mutat a szójabab határidős kontraktusainak jegyzése. December elején még mindössze 11 dollár volt egy bushel szójabab, azóta azonban féléves magasságba, 14,4 dollárra szökött fel a kurzus, és szakértők szerint messze lehet még trend vége.

A cukor esetében is december vége óta emelkedő trendről beszélnek a szakértők, ám március közepe óta esnek az árak; az emelkedő csatornát ugyan még nem sértette lefelé a jegyzés, a fontonként (1 font = 0,45 kilogramm) 24,9 centes kurzus azonban már a 200 napos mozgóátlag alatt van. A kávé − azon belül is a jobb minőségű arabica − piacát viszont a szakértők jelentős része túladottnak tartja, ami nem meglepő, hiszen a tavaly tavasszal rövid ideig fontonként 3 dollár fölé került árfolyam azóta közel a felére zuhant. Tréderek szerint az utóbbi napokban tapasztalható kávéárfolyam-emelkedés kizárólag shortzárásoknak köszönhető.

Forrás: Napi Gazdaság