Hírek

Innovációk, melyek az elmúlt időszakban a tápanyag-gazdálkodás területén születtek

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Yara Hungária Kft. és a DOW AgroSciences Hungary Kft. „Innovációk és piaci kilátások a tápanyag-gazdálkodásban” címmel országos szakmai rendezvényt szervez március 25-ére. Az innovációk fontosságáról, az információ átadásáról illetve fejlesztési irányokról kérdeztük Benedek Szilvesztert, a Yara Hungária Kft. YaraVita menedzserét.

– Mennyire tartja fontosnak a gazdatársadalom folyamatos tájékoztatását az innovációkkal kapcsolatban? Miért érezték szükségesnek egy ilyen jellegű konferencia megszervezését?

– Minden bizonnyal az információ az egyik legnagyobb tőke, egy mezőgazdasági vállalkozás esetében is komoly értékű immateriális javat testesít meg. Az információ és az innováció között pedig nagyon szoros az összefüggés, hiszen mindig az új dolgokról, a végső soron a termelés profitabilitását növelő fejlesztésekről a legfontosabb időben és hitelesen tájékozódni. Ez motiválta a hivatkozott konferencia megszervezését is: bemutatni azokat az innovációkat és természetesen az azokat motiváló technológiai és piaci összefüggéseket, amelyek az elmúlt időszakban a tápanyag-gazdálkodás területén születtek, és amelyben kiemelkedően vett, illetve vesz részt a Yara.

– A hatékonyság növelése, a veszteség csökkentése kardinális kérdés… Hogyan egyeztethető össze az intenzív műtrágyázás és a környezetvédelem, a fenntarthatóság?

– Az én személyes olvasatomban ezt is, mint az élet legfontosabb kérdéseit elsősorban a jövedelmezőség dönti el: a növénytermesztő annyi műtrágyát fog kijuttatni, amennyi még többlettermést eredményez, tehát a túltrágyázást, a többlettermés nélküli (értsd a növény által nem felvett) műtrágyázás nem fenntartható gazdasági szempontból és természetesen környezetvédelmi szempontból sem kívánt. Kelet-Közép-Európában azonban nem ez jelent problémát: a felhasznált műtrágya szintek még jóval alatta vannak az agronómiai és üzemgazdasági optimumnak. A fenntarthatóság szempontjából kulcskérdés a nagyobb hatékonyság. Ennek elérését több tényező befolyásolja, így elsősorban a kémiai formuláció (időbeli és térbeli felvehetőség a növény számára), valamint a helyesen, a növény igényeihez időzített kijuttatás.

– A talaj kémhatásának ismerete szempontjából mennyire tartja fontosnak a tápanyag ellátottság térképezését?

– Fontosnak tartom, hiszen a kémhatás nagyban befolyásolja a tápelemek, különösen a foszfor és a mikroelemek felvehetőségét. A rendszeres talajvizsgálatok lehetőséget biztosítanak a kémhatás területi eloszlásának megismerésére, illetve több talajvizsgálati ciklust egybevetve dinamikájának nyomon követése szempontjából. Az optimális kémhatás alapfeltétele a jó tápelem-hasznosulásnak, így erre gondot kell fordítani. Fontos továbbá az olyan nitrogén és komplex műtrágyák használata, mint a YaraBela, illetve a YaraMila termékcsalád tagjai, amelyek kalcium-karbonát tartalmuk révén szintén hozzájárulnak az optimális kémhatás fenntartásához.

– A műtrágya piacon a tömegműtrágyák mellett kifejezetten érdekes a mikroelem utánpótlás helyzete. Mennyit törődik a piac a mikroelemekkel? Esetlegesen ez lehet további fejlesztési irány?

– A mikroelem utánpótlás egy nagyon hangsúlyos fejlesztési irány! Miért? Nem azért, mert a nitrogén és a többi makroelem vonatkozásában már nem lenne innováció, sőt. Viszont az elmúlt több mint egy évtizedben, ahogy egyre jobban, több mikroelem specifikus szerepét ismerték fel a növénytermesztésben, rendszerszerűvé vált ezek utánpótlása. Ez természetesen megjelenik a műtrágya piacon is: A levéltrágyák piaca globális szinten is egy növekedő piac, amelyen a Yara erős pozícióval rendelkezik és a következő években ezt a pozíciót többek között Kelet-Közép-Európában fogjuk erősíteni.

– A fejlesztésnél maradva: a levéltrágyák fejlesztésénél milyen mértékben veszik figyelembe az új növénytermesztési trendeket?

– Ezek meghatározzák a termékfejlesztést. Legjobb példa erre a keverhetőség: levéltrágyákat sokszor nem önmagukban, hanem a növényvédelmi kezelésekkel kombinálva juttatnak ki. Alapvető elvárás a jó keverhetőség és ezt biztosítani kell az újonnan megjelenő hatóanyagokkal, formulációkkal is. Másrészről, ahogy a gyakorlat és a kísérleti eredmények egy adott tápelem levélen keresztüli utánpótlásának jelentőségét igazolják, elindul vagy a szükséges termék kifejlesztése, vagy egy már meglévő termék esetében a technológia kidolgozása: milyen fenofázisban, milyen dózissal lehetséges biztosítani a hatást.

 

H.A.

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook