Jelentős támogatások a fenntarthatóbb mezőgazdasági termeléshez

Már tartalmaz olyan törekvéseket az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja, amely biztosítja a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés fenntarthatóságát, amely azt a célt szolgálja, hogy termőterületeink hosszú távon biztosítsák az élelmiszer-előállítást. A 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban már ennek a szemléletnek a mentén kell megtervezniük feladataikat a gazdálkodóknak, azonban a fenntarthatóság megteremtésére, a természeti értékek megőrzésére több jogcímen jár támogatás. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Magyar Természetvédők Szövetségének tegnapi közös konferenciáján V. Németh Zsolt, a tárca környezetügyért felelős államtitkára elmondta, a természetet, környezetünket számos hatás befolyásolja, ezért az intézményrendszer csak egy eszköz a kitűzött célok eléréséhez. Mezei Dávid Csaba, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az unióban arról vitatkoznak, hogy szükség van-e közös agrárpolitikára. A magyar kormány szerint fent kell tartani a KAP-ot, a terv az, hogy az idén mintegy kétezermilliárd forint kerüljön a magyar gazdákhoz.

Az új KAP már egységes szemléletet képvisel a termelésről és a természet fenntartásáról. Ez azért is fontos, mert a világ számos országában még máig is az extenzív gazdálkodást folytatnak, tehát az igények kielégítését nem a hatékonyság növelésével, hanem újabb területek bevonásával érik el, sok esetben erdőket vágnak ki, ökológiai régiókat vonnak művelés alá. Az unióban más szemlélet él, amely már Magyarországon is megmutatta hatását. A tavalyi rekordtermést, és növekvő állatállományt úgy értük el, hogy 2007 és 2013 között 21 ezer hektárral bővült a természeti területek nagysága. A vidékfejlesztési programban, 2014-2020 között az agrár-környezetvédelemre és az éghajlatváltozással összefüggő intézkedésekre 191,46 milliárd forint, az ökológiai gazdálkodásra 63,24 milliárd forint, a Natura 2000 és egyéb kifizetésekre 61,36 milliárd forint, az erdő-környezetvédelemre pedig 15,50 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre. A pénzekből látogatóközpontok épülnek, erdei iskolákat és tanösvényeket létesítenek, emellett a nemzeti parkok területén segítik a génmegőrzést. Ide tartozik a termelői piacok létesítése, a rövid ellátási lánc szélesebb körű terjesztése is.

Az úgynevezett egyes pillér, tehát a mezőgazdaságra fordítandó támogatások között megjelent az új elem, a zöldítés. Ez alól mentesülnek az ökológiai gazdálkodást folytató földművesek. Az új elem lényege, hogy tíz hektár felett kettő, harminc hektár felett már három növényfajtát kell termeszteni. Jelenleg a legtöbb helyen búzát, kukoricát és napraforgót termesztenek. Az egyes pillér célja viszont a biológiai sokszínűség megőrzése. A termőföldek ökológiai állapotának javítását az erre fenntartott területek kialakításával lehet segíteni, amely lehet a szántók legalább öt százalékán az intenzív termeléstől megkímélt táblaszegély, vagy fával borított terület, sövény, erdősáv. A KAP-reform az állandó legelők fenntartásához is hozzájárul. Hazánkban a rendszerváltás előtt megközelítette a 15 százalékot az állandó gyepterületek aránya, mára ez a szám alig haladja meg a nyolc százalékot. A zöldítésre adott uniós támogatás a területalapú támogatással együtt 226 euró az idén, azaz körülbelül hetvenezer forint hektáronként, amely megegyezik a tavalyi összeggel.

A termőterületek megőrzése, az élelmiszer-gazdaság fenntartása világszerte rendkívül fontos. Egy statisztika szerint óránként tizenegy hektárral csökken Európában a termőterületek mérete. A termesztésre alkalmas területeknek nemcsak a nagysága csökken, a termőréteg vastagságával és a megfelelő talajélettel is gond van. A nem megfelelő művelés hatására csökken a talajok szervesanyag-tartalma és termőképessége.

– See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/17111/A_fenntarthatobb_mezogazdasagi_termelese_a_jovo#sthash.Li6ESzyP.dpuf

Már tartalmaz olyan törekvéseket az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja, amely biztosítja a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés fenntarthatóságát, amely azt a célt szolgálja, hogy termőterületeink hosszú távon biztosítsák az élelmiszer-előállítást. A 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban már ennek a szemléletnek a mentén kell megtervezniük feladataikat a gazdálkodóknak, azonban a fenntarthatóság megteremtésére, a természeti értékek megőrzésére több jogcímen jár támogatás. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Magyar Természetvédők Szövetségének tegnapi közös konferenciáján V. Németh Zsolt, a tárca környezetügyért felelős államtitkára elmondta, a természetet, környezetünket számos hatás befolyásolja, ezért az intézményrendszer csak egy eszköz a kitűzött célok eléréséhez. Mezei Dávid Csaba, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az unióban arról vitatkoznak, hogy szükség van-e közös agrárpolitikára. A magyar kormány szerint fent kell tartani a KAP-ot, a terv az, hogy az idén mintegy kétezermilliárd forint kerüljön a magyar gazdákhoz.

Az új KAP már egységes szemléletet képvisel a termelésről és a természet fenntartásáról. Ez azért is fontos, mert a világ számos országában még máig is az extenzív gazdálkodást folytatnak, tehát az igények kielégítését nem a hatékonyság növelésével, hanem újabb területek bevonásával érik el, sok esetben erdőket vágnak ki, ökológiai régiókat vonnak művelés alá. Az unióban más szemlélet él, amely már Magyarországon is megmutatta hatását. A tavalyi rekordtermést, és növekvő állatállományt úgy értük el, hogy 2007 és 2013 között 21 ezer hektárral bővült a természeti területek nagysága. A vidékfejlesztési programban, 2014-2020 között az agrár-környezetvédelemre és az éghajlatváltozással összefüggő intézkedésekre 191,46 milliárd forint, az ökológiai gazdálkodásra 63,24 milliárd forint, a Natura 2000 és egyéb kifizetésekre 61,36 milliárd forint, az erdő-környezetvédelemre pedig 15,50 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre. A pénzekből látogatóközpontok épülnek, erdei iskolákat és tanösvényeket létesítenek, emellett a nemzeti parkok területén segítik a génmegőrzést. Ide tartozik a termelői piacok létesítése, a rövid ellátási lánc szélesebb körű terjesztése is.

Az úgynevezett egyes pillér, tehát a mezőgazdaságra fordítandó támogatások között megjelent az új elem, a zöldítés. Ez alól mentesülnek az ökológiai gazdálkodást folytató földművesek. Az új elem lényege, hogy tíz hektár felett kettő, harminc hektár felett már három növényfajtát kell termeszteni. Jelenleg a legtöbb helyen búzát, kukoricát és napraforgót termesztenek. Az egyes pillér célja viszont a biológiai sokszínűség megőrzése. A termőföldek ökológiai állapotának javítását az erre fenntartott területek kialakításával lehet segíteni, amely lehet a szántók legalább öt százalékán az intenzív termeléstől megkímélt táblaszegély, vagy fával borított terület, sövény, erdősáv. A KAP-reform az állandó legelők fenntartásához is hozzájárul. Hazánkban a rendszerváltás előtt megközelítette a 15 százalékot az állandó gyepterületek aránya, mára ez a szám alig haladja meg a nyolc százalékot. A zöldítésre adott uniós támogatás a területalapú támogatással együtt 226 euró az idén, azaz körülbelül hetvenezer forint hektáronként, amely megegyezik a tavalyi összeggel.

A termőterületek megőrzése, az élelmiszer-gazdaság fenntartása világszerte rendkívül fontos. Egy statisztika szerint óránként tizenegy hektárral csökken Európában a termőterületek mérete. A termesztésre alkalmas területeknek nemcsak a nagysága csökken, a termőréteg vastagságával és a megfelelő talajélettel is gond van. A nem megfelelő művelés hatására csökken a talajok szervesanyag-tartalma és termőképessége.

– See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/17111/A_fenntarthatobb_mezogazdasagi_termelese_a_jovo#sthash.Li6ESzyP.dpuf