Megdrágíthatja a kánikula a takarmányokat

Augusztus elejére várhatóan mindenütt befejeződik az őszi vetésű növények betakarítása, jelenleg a hozamok összesítése és a termésminősítések zajlanak − mondta a Napi Gazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke. A termelők bíznak benne, hogy őszi búzából meglesz a várt 5 millió tonnás termés, ha már a vártnál kedvezőtlenebbül, 70-30 helyett 50-50 százalék körül alakult az étkezési és a takarmány minőségű búza aránya. Igen jelentős hozambeli szórások mutatkoznak országszerte. Tolnában arattak hektáronként 5,7, Csongrádban 6-7 tonnát is, ezzel szemben a Jászságban, Szabolcsban és Hevesben inkább a 4-4,2 tonnás átlag volt jellemző − mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége titkára. A leggyengébb terméshozamokat a homokos talajokon, a Homokhátságban, a Nyírségben, Somogyban, valamint a belvizes területeken tapasztalták a gazdák, de komoly gondokat okoztak a hirtelen lezúduló jelentős esők is, mivel kimosták a szemek fehérjetartalmát. Az árpa esetében a várt, 4,5 tonnás termésátlagot takarították be a termelők, a repce azonban jobb lett, a várt 2,3-2,4 tonnás hozammal szemben a 2,6 tonnás átlagot is elérte − közölte Tóth István.

A búzaárak továbbra is alacsonyak, 38−43 ezer forint között mozognak tonnánként. Ilyen árak mellett minimum öttonnás termésátlag mellett tud nullszaldós lenni a termelés − figyelmeztet Vancsura. A legnagyobb problémát abban látják a termelők, hogy most a kereskedők további áresést váró spekulációja miatt nincs is érdemi kereslet a gabonára. Az exportkilátások sem kedvezőek, mivel a Kaszpi-tenger térségéből a vártnál akár 20-30 millió tonnával több gabona is piacra kerülhet a kedvező terméshozamok miatt, amire egyre alacsonyabb árakon kötnek szerződéseket a kereskedők, tovább nyomva ezzel az itteni szinteket is.

Az olcsó búza nem sarkallja nagyobb tételek beszerzésére a malmokat sem: amíg tavaly kéthavi, addig idén már csak egyhavi készleteket vesznek − számolt be az elnök. Azt viszont pozitív fejleménynek látja, hogy a malmok már csak minőségi tanúsítvány mellett vásárolnak, és a most zajló minősítések során kezd kialakulni egyfajta bizalmi kapcsolat a malmok és a termelők között, ami hosszabb távon is hasznos lesz majd. A használatarányos útdíj hatása kevésbé érintette a gabonatermelőket, mivel a termés 90 százalékát saját eszközökkel takarították be és szállították a telephelyeikre. Telephelyi értékesítési árak esetében általában 1-2 forint mínuszt jelent kilogrammonként az útdíj − kalkulált Vancsura. A MOSZ számításai szerint 100 kilométeres szállításnál 500 forint a pluszteher, ennek ellenére akadtak kereskedők, akik az útdíjra hivatkozva akár 1−3 ezer forinttal is alacsonyabb árat kínáltak az új termésű gabonáért.

A legkomolyabb probléma manapság a kánikula: a gyengébben fejlett késői vetésű kukorica- és napraforgótáblák már kezdenek kisülni. A várt 8 millió tonnás kukoricatermést már biztosan el lehet felejteni, de ha még tíz napig tart a száraz hőség, akkor előfordulhat, hogy csak 6 millió tonna lesz a vége − mondta Tóth István. Vancsura szerint akár a kukoricatermés felét is elviheti a légköri aszállyal súlyosbított tartós meleg, ami lényegében azzal járna, hogy exportra csak akkor jutna komolyabb mennyiség, ha belföldön az állattartók nem tudnák megvenni a szükséges mennyiséget. (Ma átlag 4-4,5 millió tonna kukoricát igényel az állattenyésztés, míg az izocukor- és bioetanol-gyártás mintegy másfél millió tonnát) Várhatóan a napraforgó hozama is csökkenni fog, bár azt kevésbé viseli már meg a mostani időjárás. A kukorica ára ennek megfelelően az elmúlt napokban rohamosan emelkedni kezdett − tette hozzá Tóth István −, ami később várhatóan magával húzza a többi takarmánygabonáét is.

Forrás: Napi gazdaság