2022.05.18., szerda , Erik, Alexandra

Terménypiac

2015. június 11. csütörtök • 06:54

Új törvény a mezőgazdasági termékpiacok szervezésére

Új uniós irányelv miatt új törvényre van szükség a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének megállapítására - indokolta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán az Országgyűlésben az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot.

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló javaslat általános vitájában Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára azt mondta, a vonatkozó új uniós irányelv jelentősen átalakította a mezőgazdasági termékpiacokra vonatkozó szabályokat, ezért a 2012-es törvényt felváltó, új jogszabály elfogadására van szükség. Mint mondta, a jól működő elemeket megőrizték az új javaslatban is. Ismertetése szerint az új uniós rendeletben a szakmaközi és termelői szervezetek önszabályozáson alapuló piaci intézkedései még jobban előtérbe kerültek, aminek következtében a szakmaközi szervezetek szerepe a laza szabályozású ágazatokban is erősödött. Megújultak az ezen szervezetek elismerésével, működésével kapcsolatos szabályok is - tette hozzá. Kitért arra, hogy új, a korábbinál hatékonyabb és egységesebb válságkezelési intézkedés került az uniós rendeletbe. Czerván György szerint a javaslat kifejezett célja, hogy megakadályozza az időjárási és más természeti okok miatt ténylegesen nehéz helyzetbe került termelők teljes tönkremenetelét, de szigorú feltételekhez köti a termelők szerződés alóli mentesülését is.
Kulcskérdésnek nevezte a magyar mező- és élelmiszergazdaság fejlődése szempontjából az egyes ágazatok szervezettségének növekedését. Ezért szánnak nagyobb szerepet az alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati önszabályozásnak - hangsúlyozta. Hozzátette: az önszerveződést a termelői, szakmaközi szervezetek, csoportok valósítják meg, amelyek feladata a termelés és értékesítés szervezése, az együttes piaci fellépés kereteinek biztosítása. Czerván György közölte, a javaslat meghatározza az alapvető szabályokat, eljárásokat a termelői szervezetekkel kapcsolatban. Mint mondta, a szerveződés magasabb fokát jelentő szakmaközi szervezetek egy-egy ágazat szereplőit (termelőket, feldolgozókat, kereskedőket) vertikálisan fogják össze. Beszámolt arról, ha egy szakmaközi vagy termelői szervezet egy termék esetében az előállítás túlnyomó részét lefedi, akkor kezdeményezheti egyes szabályai kiterjesztését a tagsággal nem rendelkező ágazati szereplőkre is. Az államtitkár közölte, az új törvény tartalmazza a tejágazatban a kvótarendszert felváltó új európai szabályozás magyar végrehajtási elemeit, például a nyers tej értékesítése esetében a kötelező szerződéskötést.
Czerván György elmondta, rendkívüli piaci események, például az orosz importtilalom esetén biztosított a gyors válságkezelési intézkedések bevezetésének lehetősége. Újdonságként jelennek meg a halászati és akvakultúra-termékek piacának szervezéséről szóló végrehajtási szabályok. Hozzátette: számos más speciális piacszervezési szabály is van a törvényjavaslatban, például a vágóállatok vágás utáni minősítése, vagy az adatszolgáltatás részletszabályai.
    
Fidesz: nagyobb hangsúly a termelői szervezeteken
    
Pócs János (Fidesz) is kiemelte azt, hogy a törvényjavaslat nagyobb hangsúlyt helyez a termelői, a szakmaközi szervezetekre. A fontosabb szabályok között említette a termelők, a feldolgozók és a felvásárlók viszonyában a határidők meghatározását, a mezőgazdasági termény szolgáltatására vonatkozó szabályokat, különös tekintettel a nyers tej értékesítését. Hozzátette: a szakmaközi szervezet a földművelésügyi miniszternél kérvényezheti, hogy egyes intézkedéseit terjesszék ki a szervezethez nem tartozó piaci szereplőkre. A miniszter legfeljebb három évre rendelheti el a kiterjesztést - jegyezte meg. A kormánypárti politikus úgy folytatta: ilyen esetekben a miniszter a kiterjesztett piacszerzési intézkedések előnyeit élvező, a szervezethez nem csatlakozott piaci szereplők számára is meghatározhat egy indokolt mértékű pénzügyi hozzájárulását, amelyet a szakmai szervezet feladatainak elvégzésére kell fordítani.
        
KDNP: szigorítások is vannak a javaslatban
    
Földi László (KDNP) fontosnak nevezte, hogy szigorítások is vannak a törvényjavaslatban, például a termelők, a feldolgozók és a vásárlók viszonylatában a fizetési határidőknél 15 napot tesznek kötelezővé. Elmondta, hogy a javaslat tartalmazza a mezőgazdasági termékpiacok megalapozott információn alapuló szervezése, valamint az unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében, statisztikai célra állami adatbázisok működtetését.
    
Jobbik: támogatják a javaslatot, de lesznek módosító indítványaik
    
Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta, támogatják a törvényjavaslatot, de lesznek módosító indítványaik is, mert több jogi és logikai bukfencet is találtak benne. Mint mondta, javaslataik a szerződő felek védelméről szólnak majd.
    
MSZP: támogatás a javaslatnak   

Legény Zsolt (MSZP) elmondta, támogatják az uniós szabályok átültetését tartalmazó javaslatot. Üdvözölt több rendelkezést is, így azt, amely előírja a mezőgazdasági terményszolgáltatására kötött szerződés kötelező tartalmi elemeit, annak függvényében, hogy a szerződést termés betakarítása előtt vagy után kötik meg.

Forrás: MTI


 

  • 2015. június 11. csütörtök • 06:54
  • TÉMA: Terménypiac  
  • CÍMKÉK:

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.