Agrometeorológia: A hőség felgyorsítja a gyümölcsök érését

Az előző héthez képest nem várható nagyobb mennyiségű csapadék, amely veszélyt jelent a növényekre.

Többnyire napos, száraz időben lehet haladni a szántóföldi munkákkal. A legmelegebb órákban sokfelé alakul ki légköri aszály, a hét közepén pedig a növények levelét és a gyümölcsöket érintő perzselés veszélye is fennáll – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán.

Szárazság fogja uralni a hetet – fotó: Pixabay

A múlt hét második felében, főként csütörtökön még sokfelé alakultak ki záporok, zivatarok az országban, melyekből a legtöbb helyen csapadéknyom. Vasárnap a már régóta száraz észak-dunántúli régióban is esett. A Duna-Tisza közének egyes tájain, illetve a Hajdúság és a Nyírség területén azonban vannak tartósan száraz, az aszály jeleit mutató területek.

A talaj nedvességtartalmát tekintve továbbra is igen változatos a kép az országban. Az utóbbi időben bő csapadékú dél-alföldi illetve kelet-dunántúli területeken sokfelé a talaj mélyebb rétegeibe is jutott nedvesség, és a meleg, párás időben könnyen szaporodó növénybetegségek ellen küzdenek a gazdák.

Ezzel szemben vannak tájak, bár kevesebb helyen, ahol a szárazság okoz gondokat.

A hőmérséklet a legmelegebb órákban a hegyvidéki területek kivételével mindenütt 30 fok fölött alakult, de nagyobb területen eddig nem haladta meg a 35 fokot.

Első ábra – fotó: OMSZ

A kukorica zömében már a viaszérés, a napraforgó pedig az érés kezdete, illetve a citromérés fenológiai fázisában jár.

A szokásosnál átlagosan két héttel előrébb járnak az érési folyamatok.

A jelenleg nedves talajú területek vízkészlete már további csapadék hiányában is elegendőnek látszik a jó termés kialakulásához. A szőlők zsendülnek, színeződnek, puhulnak a bogyók, a korai fajtáknál már megkezdődött a szüret. Az almánál és a csonthéjas gyümölcsöknél is felgyorsult az érés, a szárazabb idő itt is kedvez a gombabetegségek elleni védekezésben.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1100 és 1300 foknap között járnak az országban, és egyre nő a különbség a nyugati és a délkeleti tájak között.

A magasabb értékek leginkább az Alföldön jellemzőek.

Második ábra – fotó: OMSZ

Az 1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatják be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Ezek szerint jóval az átlag és a tavalyi értékek fölött járnak a hőösszegek.

A többlet a megszokottnál sokkal melegebb április és május során gyűlt össze, azóta számottevően nem növekedett.

Az OMSZ legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképén a zöld tömeg mennyisége országszerte magas. A változást mutató térképen csökkent a sárga területek kiterjedése, lelassult a vegetáció mennyiségének csökkenése. Az anomália térkép pedig a legtöbb helyen jóval a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, és ez az eltérés az elmúlt időszakban tovább nőtt, köszönhetően a sokfelé csapadékos július végi időjárásnak.

A vörös foltok a learatott őszi vetések területét mutatják.

Csütörtökön sehol sem valószínű számottevő csapadék, majd pénteken és szombaton ismét a Dunántúlon lehet többfelé zivatarokra számítani. Az ország nagy része, az előrejelzések szerint a keleti háromnegyede azonban szárazon marad a héten.

Légköri aszályra is sokfelé lehet számítani, amikor a legmelegebb órákban 30% alá csökken a relatív nedvesség értéke.

A száraz, meleg időben fokozottan figyelni kell a tarlótüzek megelőzésére. A hét közepétől fokozódik a hőség, a legmelegebb órákban 31, 36 fok közötti értékek várhatók. Enyhülés a Dunántúl nyugati felén valószínű a hétvégén.

agrotrend.hu / OMSZ