Előrejelzések

Időjárás

Vajon miből esik a jég?

Mit mutat a radarkép és mit látunk mi? Értelmezzük az időjárási radarok képeit és a méréseket!

A meteorológiai weboldalakon látható radarkép

A legnépszerűbb és az Országos Meteorológiai Szolgálatnál is a honlapon megjelenített radarkép, ahol jó felbontással a pillanatnyi csapadékintenzitásról kapunk információt. Ezek az értékek a térkép alsó részén található színskála alapján eltérő méretű csapadékformára utalnak (1. kép).

  • Szitálás
  • Gyenge, mérsékelt intenzitású eső
  • Közepes és nagy intenzitású eső
  • Zápor, zivatar, jégeső
  • Villámárvíz

1. kép: Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján megjelenített radarkép

 

A saját meteorológia webalkalmazásunkban látható radarkép

Az általunk használt radarképek, illetve értékekből, meg tudjuk határozni, hogy pontosan melyik zivatarcella volt jégveszélyes, melyik cellából mikor és mennyi ideig hullhatott károkat okozó jég az adott területen (2. kép). A radarképeken általában azt láthatjuk, hogy a zivatarcella átmérője 10-20 km, míg a szupercelláké esetenként 30-40 km is lehet, de a térkepinkből, adatainkból pontosabban meg tudjuk határozni, hogy ezeknek a celláknak pontosan melyik része volt jégveszélyes.

2. kép: Az általunk használt radarkép – 2021. június 25-i szupercellás zivataros nap

 

Miből esik a jég? – A radarképek összehasonlítása

Egy „egyszerű” (meteorológiai weboldalakon is elérhető) radarképen a zivatarcella minden olyan részét láthatjuk, amely nedvességet tartalmaz (3. kép).

Ezzel szemben, a saját térképeinken sokkal „kisebbnek” tűnnek (területi kiterjedést illetően) a zivatarfelhők, mivel ezekben a magasabb tartományokban olyan értékek jelennek meg, amelyek jég jelenlétére utalhatnak (4. kép).

Erre az egyik jó példa az idei évben, a 2022. április 24-i szupercellás zivatar, amit az alábbi két képen kiemelve láthatunk (3. és 4. kép).  A 3. képen (egyszerű, bárki számára elérhető radarkép) látható, hogy a szupercellás zivatar felhőzete meglehetősen nagy területet fed, míg a 4. képen (az általunk használt térkép), a zivatar azt a részét láthatjuk csak amelyik jégveszélyes lehetett. Ezek alapján meg tudtuk állapítani, hogy zivatarcella ezen részében, 10 km-es magasságban, becsléseink szerint -45 °C volt. Ebből az alacsony hőmérsékletű magasságból nagyobb méretű jég (akár dió nagyságú is) eshet. A védekezésnek köszönhetően borsó nagyságú jég hullott Miskolc környékén.

3. kép: A 2022. április 24-i szupercellás zivatar kiterjedése egy „egyszerű” radarképen

 

4. kép: A 2022. április 24-i szupercellás zivatar jégveszélyes területe az általunk használt radarképen

 

5. kép: Radarképek összehasonlítása a 2022. április 24-i szupercellás zivatar esetében

 

6. kép: Jégészlelések 2022. április 24-én

 

A térképeinken jégbejelentésinket is fel tudjuk tüntetni, melyeket a település nevével és pontokkal feltüntetve láthatunk. Egy-egy jégészlelés adatait a térkép bal felső sarkában láthatunk, melyben a jégbejelentés dátuma, időtartama, illetve a jég méret, mennyiségét tudjuk megnézni. Az észlelésekből is jól látszódik, hogy a zivatar mely része volt veszélyes melyik cellából hullhatott jég, illetve, hogy milyen irányban haladt tovább a rendszer (6. kép).

A meteorológiai webalkalmazásban felhasznált térképeket, egy-egy zivataros nap utólagos elemzésére, értékelésére használjuk, mellyel visszamenőleg meg tudjuk állapítani a jégveszélyes zivatarokat, ezáltal, pontosabb és hatékonyabb beavatkozást tudunk elérni.

További információk:
https://www.met.hu/ismertetok/radar_ismerteto.pdf
https://www.met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/radar/
https://www.metnet.hu/radar

 

agrotrend.hu / Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés