Hírek

A termesztett növényeink tápanyagellátásának alapelvei. TALAJLAZÍTÓ ÉS VÉDőNÖVÉNYEK.

A kevés számú főnövény termesztésére alapozott vetésforgó termőtalajra gyakorolt negatív hatásait javítják, a talajlazító és védő növények, melyek élettevékenységükkel javítják a talaj fizikai és biológiai jellemzőit, ezáltal nem csak a kultúrnövény termesztési feltételei javulnak, hanem a talaj művelhetősége is.


Talajlazító növények erőteljes gyökérnövekedésükkel lazítják a talajt, nagy gyökértömegük bomlásával gazdagítják humusztartalmát, serkentik a talajéletet, egyesek fonálféreg ritkító hatásúak. Fővetésben és másodnövényként is termesztik, ismertebbek a fehér mustár, olajretek, őszi káposztarepce, a fehér virágú somkóró (de ide sorolható a napraforgó is). 

Védő növények (tápanyag-visszatartó növények) termesztésének célja a talaj és a környezet védelme, a felszín takarása, a tápanyag bemosódás megakadályozása az intenzíven műtrágyázott területeken. A védő növényeket másod vetésben termesztik, ide tartozik bármely intenzíven fejlődő zöldség (retek, hagyma, spenót…), szántóföldi növény (rozs, köles, pohánka, facélia…), egyéves pillangós (borsó, bíborhere, szója, somkóró…), illetve keresztes (mustár, olajretek, repce…).

A védőnövény előkészítő és utómunkálatainál nagyon szigorúan törekedni kell, a csökkentett művelésszámú, vízmegőrző technológiák alkalmazására!

A NÖVÉNYI SORREND BIOLÓGIAI HATÁSA:
A vetésforgót úgy célszerű alakítani, hogy a növények minél kedvezőbb hatással legyenek egymásra, a talaj termékenységére, és a művelhetőségre.

Kiemelkedő fontosságú a vetésforgóban szereplő növények elővetemény hatása, a növény milyen talajállapotot hagy maga után, milyen minőségben lehet a következő növény termesztését előkészíteni, lehetséges-e a művelési hibák kijavítása, emelhető-e a talaj kulúrállapota gazdaságosan?

Fontos törekvés a gazdálkodás színvonalának fenntartása, a környezet károsítása nélkül!

A növényi sorrend biológiai hatását elősegítik:

  • talajszerkezet-, szerves anyag- és nedvességkímélő művelés
  • az eltérő tenyész-, vetési és betakarítási idő, azaz a terhelés és regenerálódás idejének változtatása.
  • okszerű növénytáplálás
  • tarlómaradványok szakszerű kezelése
  • talajlazító és védőnövények termesztésbe illesztése
  • kettőstermesztés alkalmazása
  • okszerű talajpihentetés
     


Forrás: Agrotrend.hu

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés