Hírek
Kukorica tápanyagellátás a startertrágyázás tükrében
A kukorica hazánk egyik legfontosabb gazdasági növénye, hazai klímánkon biztonságosan és nagy termésátlaggal termeszthető. A magas termésátlag elérésének egyik legmeghatározóbb tényezője a megfelelő tápanyagellátás, az intenzív műtrágyázás.
A kukorica nagy tápanyagigényű növény, 1 tonna szemterméshez a hozzátartozó vegetatív részekkel együtt az alábbi mennyiségű tápelemeket vonja ki a talajból:
N : 20 – 28 kg/to
P2O5. 11-22 kg/to
K2O: 18-26 kg/to
Nagy figyelmet kell fordítani a fajták eltérő műtrágya reakciójára és tápanyag hasznosítására, termőhelyi adottságokra, ami egyedi, termőhely és fajta specifikus termesztéstechnológiával használható ki.
A főbb tápelemek szerepe és optimális kijuttatási ideje az alábbiakban foglalható össze:
Nitrogén (N)
A kukoricanövény a növekedés teljes időszakában veszi fel a nitrogént, fehérje alkotó elemként döntő szerepet játszik a kezdeti fejlődés, a hajtásnövekedés intenzitásában és a magas termésátlag kialakításában. A legnagyobb mennyiséget a 8-10 leveles állapotát követően szárba induláskor ill. szemtelítődés időszakában veszi fel.
Mivel a talajból felvehető nitrogén könnyen kimosódó nitrát és ammóniumion formájában van a talajban, kijuttatása minden esetben tavasszal történjen, osztott technológiával. Célszerűen a számított mennyiség 60-70 %-át vetés előtt legalább 1-2 héttel, a fennmaradó részt starterműtrágya részeként vetéssel egy menetben és fejtrágyaként a kukorica 8-10 leveles állapotában.
Foszfor (P)
A generatív fejlődés és a növény energia ellátásának legfőbb eleme. A növényi anyagcsere folyamatokban és az energia háztartásban betöltött szerepénél fogva a foszfor a csírázás, a kelés és az intenzív hajtásnövekedés, valamint a szemtelítődés szempontjából alapvető.
A növény számára szükséges foszforforrást alábbi összetevők nyújtják:
- Talaj ásványi anyagaiban kötötten és adszorbeált formában levő orto-foszfát vegyületek
- Szerves maradványok, humusz foszfor tartalma
- Műtrágyával bevitt különböző foszfor vegyületek- jelentős probléma a foszfátfixáció, amelynek mértékét a talaj pH-ja és agyagásvány minősége befolyásolja.
A növénytáplálás alapvető feltétele a talajfoszfor megfelelő oldhatósága, az oldódás sebessége és a hidrogénfoszfát ionok talajon belüli mozgása, az adszorbeált foszfát ionok mobilizációja és a szerves formák mineralizációja.
A foszfátok talajon belüli mozgása rendkívül lassú, gyakorlatilag a kijutatott foszfor ott marad, ahová kijuttattuk. A növény gyökereinek folyamatosan a felvehető foszfor új zónáiba kell behatolni, hogy felvehessék. A foszfor nem mosódik ki, ezáltal a szántott réteg könnyen feltölthető magas ellátottsági szintre. Célszerű a számított foszfor 75%-át ősszel mélyműtrágyázással a gyökérzónába juttatni.
A fennmaradó részt pedig startertrágyaként kijuttatni a kukorica kelésének, valamint kezdeti fejlődésének elősegítésére.
Kálium (K)
Termesztett növényeink közül különösen a kétszikűek érzékenyek a megfelelő kálium ellátásra. A kálium jótékony hatású a fotoszintézisre, fokozza a növények aktív vízfelvételét, valamint csökkenti a párologtatást. A kiegyensúlyozott káliumellátás védi a növényt a szárazság stressztől, valamint fokozza a kórokozókkal szembeni ellenálló képességet.
Ásványi talajokban a növények számára hozzáférhető kálium mennyiségét és a kálium dinamikát alapvetően az ionok mozgása határozza meg a talajkolloidok-talajoldat-gyökér rendszerben. A talaj káliumszolgáltató képességét befolyásolja annak kálium pufferoló és fixáló tulajdonsága.
A kukoricának a keményítőképzéshez sok káliumra van szüksége. A fő növekedési szakaszban maximálisan 12 kg K2O-nak megfelelő káliumot vehet fel hektáronként és naponként. A kálium növeli még a hideggel szembeni ellenállóságot, javítja a szárszilárd-ságot, elősegíti a csövek kialakulását.
Kijuttatási technológiája a foszforral megegyező.
Kiemelhető még a mezoelemek, kalcium és magnézium szerepe. A kukorica jó termést kalciummal telített talajokon ad. 5,6-os pH alatt növényünk életfolyamatai és tápanyag felvétele hiányt szenved – P megkötődés, Mg és K felvétel akadályozott, mikroelemek toxikus koncentrációja -, de más agronómiailag jelentős tényezőket is kedvezetlenül befolyásol. Magnézium hiány léphet fel laza talajokon, káliummal jól ellátott területeken ionantagonizmus következtében.
Mikroelemek közül kiemelt figyelmet kell fordítani a cinkre. Klasszikus kukorica termesztő területeink cinkben gyengén ellátottak. Ezen területek magasabb mésztartalma következtében kialakulhat relatív cink hiány is. Ugyanilyen hatással van a nagyobb dózisú foszfortrágyázás is.
Fentiek figyelembe vételével a kukorica termesztéstechnológia fontos része a startertrágyázás, amely még tápanyagokkal jól ellátott területen is segíti a növény induló fejlődését, növeli a termésszintet.
Mivel indokolható alkalmazása?
- Csírázáskor a magban tárolt tartalék tápanyagok nem elegendőek nagyfelületű gyökérzet kialakítására, így a növény kezdeti fejlődéséhez korlátozott a tápanyag felvétel, ami jelentős stresszhelyzetet okoz.
- Tovább rontja a helyzetet a talaj alacsony hőmérséklete, amely leginkább a gyökér képződést leginkább segítő foszfor felvételét gátolja.
- A vegetáció későbbi szakaszára is kihat a gyenge kezdeti fejlődés: könnyebben fertőzik meg különböző kórokozók, kártevők.
A gyakorlatban alapvetően kétféle startertrágyázási technológia létezik, a kijuttatandó, tervezett N-P-K hatóanyaga ill. műtrágya dózisa szerint:
A szemenkénti kukoricagépek starterműtrágya szóró egységgel vannak kiegészítve ami a vetéssel egy menetben a mag mellé vagy alá juttatja ki a granulált műtrágyát általában 150 kg/ha dózisban (sorkezelés).
Másik megoldás, amikor kis dózisú, 15-20 kg/ha, tökéletesen víz oldható mikro-granulátum műtrágyákat juttatunk közvetlenül a mag mellé.(talajfertőtlenítő: kijuttatáshoz használt mikro-granulátum szóró adapterrel) Ennek akkor van szerepe, amikor a talaj foszforban és káliumban jól ellátott, s csak a csírázó mag gyökér indulását szeretnénk megtámogatni elsősorban a foszfor odahelyezésével. Valamint ha a kezdeti fejlődés mikroelem igényét kívánjuk biztosítani a kukoricanövényünk számára. Itt elsősorban a cink szerepe óriási, mert a nagy foszfor tartalom által indukált cink felvételi nehézséget ellensúlyozza.
Forrás: Agrotrend.hu