2030-ban feleannyi élelmiszer mehet a hulladékba, mint most

Megelégelte az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága a növekvõ szeméthegyeket.  Javaslata szerint 2030-ra a települési (háztartási és vállalati) hulladék újrahasznosítási arányát 70 százalékra kell növelni, miközben az Európai Bizottság csak 65 százalékot indítványozott; a jelenlegi arány 44 százalék.További terv, hogy e szemétnek csak a 10 százaléka kerülhetne lerakókba, és e számot újabb öt év alatt 5 százalékra kellene leszorítani.

Kicsit szigorúbb elõírások vonatkoznának azokra az országokra, amelyek a települési hulladékaik több mint 65 százalékából építenek szeméthegyeket. Cipruson, Horvátországban, Görögországban, Lettországban, Máltán és Romániában még 75 százalék fölötti az arány.

Végül 2030-ban feleannyi élelmiszer mehet a hulladékba, mint most. Uniós szinten most évi 89 millió tonna élelmiszer megy a szemétbe, azaz lakosonként évi 180 kilogramm. Lényegében egy körforgásos gazdaság kialakításához kell közelíteni. Az elõírások betartására alapértelmezésben nem lehetne haladékot kérni, csak különösen indokolt esetben. A javaslatokról március második hetében szavaz a parlament Strasbourgban.

Fotó:Pixabay

Magyarországon évrõl évre nõ az újrahasznosított anyagok aránya, de elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat 2014-re 32 százalékos adatot közölt. A mennyiségnek körülbelül a háromötödét az anyagukban ismét feldolgozott hulladékok adták. Az országon belül a legjobb a nyugat-dunántúli helyzet, 70-80 százalékos újrahasznosítással, onnan keletre egyre rosszabb. A hazai lerakókba kerülõ települési hulladék aránya a 2006-os 65 százalékról 2012-re 36 százalékra esett.

A vállalatok e téren mutatkozó aktivitására új példa érkezett: az Unilever vállalta, hogy 2025-ig az összes mûanyag csomagolóanyaga teljes mértékben újrafelhasználható, újrahasznosítható vagy komposztálható lesz. A cég gazdaságilag is igazolni kívánja a mûanyag-újrafeldolgozás életképességét, a fontosságát pedig riasztó példával támasztotta alá a közleményében: várakozások szerint 2050-re a világ óceánjaiban már több lesz a mûanyag, mint a hal.

Az Eurostat számai részben a tagországok adatszolgáltatásán alapulnak, amelynek egy szûk, hazai részterületén azonban látható némi kavarodás. A visszajelzések alapján ugyanis „nem egyértelmûek és jogbizonytalanságot kelthetnek” a csomagolási hulladékról szóló 2012-es kormányrendelet egyes passzusai. Emiatt esetenként olyan gazdálkodó szervezetek – mûanyag zacskókat forgalomba hozó vállalatok – is szolgáltattak adatokat, amelyeknek nem kellett volna, és olyanok is, amelyek már megadták az érintett adatokat a termékdíjfizetési kötelezettségükhöz kapcsolódóan.

Azoknak a cégeknek viszont nem mindegyike adott le jelentést, amelyeknek kellett volna. A Kormany.hu-n közzétett rendeletmódosító javaslat ezért egyértelmûsítené, hogy mely szervezeteknek kell adatokat beadniuk – a termékdíjfizetésre kötelezetteknek például nem kell. Definiálta a módosító az érintett zacskótípusokat is.

agrotrend.hu / vg.hu