Fenntarthatóság

Innováció

A babócsai erdők bogárkülönlegességei

Második éve folyik a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság által természetkímélő kísérleti erdőgazdálkodással kezelt babócsai erdőrészletek bogárfaunájának feltárása. A területről a specialista bogárszakértő által végzett kutatómunka eredményeként 395 bogárfaj vált ismertté, melyek között 39 védett és 4 Natura 2000-es faj is található. Az alábbiakban 5 ritka és faunisztikailag értékes bogárfajt mutatunk be Babócsáról – írják Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Pontozott pikkelyespattanó

Valódi ritkaság, mediterrán faunaelem. Az erdők ökoszisztémájában a bomló, elhalt faanyagok újra hasznosításában tölt be fontos szerepet (ún. xilofág faj).


Kép: https://en.m.wikipedia.org/wiki/Lacon_punctatus

 

Megerle pattanó

Hasonlóan az előző fajhoz igen kevés hazai adattal bíró, idős állományú, természetközeli erdők xilofág lakója.


Kép: https://brainmanpictures.piwigo.com/picture?/17066

 

Tölgy komorka

Meglehetősen ritka, idős tölgyesek ledőlt törzsében fejlődő xilofág rovar, amely az előzőekben említett fajokhoz hasonlóan antropogén hatásoktól mentes, háborítatlan élőhelyet igényel.


Kép: https://www.izeltlabuak.hu/faj/tolgy-komorka/kep/190293

 

Csuklyás tövisnyakúbogár

Kevés hazai adat áll rendelkezésre erről a szintén xilofág fajról, melynek megfigyelése, gyűjtése olyan speciális módszereket igényel, mint a boros-banános lombcsapda és a fénycsapda.


Kép: https://baza.biomap.pl/en/taxon/species-eucnemis_capucina/photos_rc  

 

Ékes hangyászholyva

Hangyavendég bogárfaj, mely elsősorban a Lasius nemzetségbe tartozó hangyafajok fészkében él. A bogár bódító váladékot termel, ezért nemcsak hogy megtűrik a hangyák, de előszeretettel gondozzák, etetik is az asztaltárs vendéget, védelmet, állandó hőmérsékletű mikroklímával rendlelkező élőhelyet is biztosítva számára. Nehezen kimutatható faj, a hangyafészkek átkutatásával, rostálásával és föld alatti csapdák telepítésével sikerült felkutatni. A hangyák és a hangyavendég bogárfajok kapcsolata legalább ötven millió éves, Lengyelországi eocén korú borostyánkőbe zárt fosszíliákban együtt bukkantak rájuk a megkövült fenyőgyantában.

agrotrend.hu /  Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Sár József

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés