2022.12.07., szerda , Ambrus

Fenntarthatóság

2022. szeptember 26. hétfő • 14:29

A biomassza körforgásban tartása

Mire használhatóak a szármaradványok, milyen úton érdemes a növényi részek használatának élettartamát hosszabbra nyújtani? A növekvő energiaárak és a rendkívül aszályos nyári időszak következményeként érdemes a termelőknek gazdasági és gazdaságossági szempontból is megfontolni, milyen módon hasznosítják a lágyszárú maradványokat a gazdaságukban.

Ideális esetben több körben hasznosulnak a keletkező anyagok. Amennyiben a gabona szalmája arra alkalmas, úgy állattartásban felhasználható. A KSH 2020. évi jelentése alapján a 2010. évi és 2020. évi gazdaságtípusok megoszlását összehasonlítva az látszik, hogy a hazai agrárgazdaság 40%-a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott, miközben sajnálatos módon a tömegtakarmány-fogyasztó állatok szakosodására berendezkedett gazdaságok száma 12,7%-kal, az abrakfogyasztásra szakosodott gazdaságok száma elképesztő mértékben: 71,8%-kal csökkent.

Forrás: springer.com

Ezek mellett a vegyes gazdaságok száma is visszaesést mutat, miközben azért meg kell jegyezni, hogy a kisebb gazdaságok eltűnése, a méretbővülés és a koncentráció okán az egy adott gazdaságra jutó standard termelési érték minden gazdaságtípusban növekedett. Ezzel a kis kitérővel arra kívánunk rámutatni, hogy ha az adott üzem növénytermesztésre van berendezkedve, akkor praktikus, és egyszerűbb döntés lehet számára a növényi részek talajba dolgozása megfelelő baktériumtrágyák használatával. Emellett viszont megfontolandó lenne a növénytermesztőknek állattartó egységekkel jó kapcsolatot kialakítani, ahol újabb kört léptethetnek be a körforgásos szemlélet jegyében azzal, hogy pl. a szalma, kukorica szármaradvány átkerül hasznosításra, vissza pedig istállótrágya kerülhet (aminek kijuttatásához a talajvédelmi hatóság engedélye nem szükséges, ellentétben a hígtrágyával). Ennek kijuttatása fokozott előnyökkel jár a talajélet és kondíció szempontjából, ami előnyöket egyszerűen műtrágyázással nem feltétlen lehet elérni.

Egy ilyen együttműködés előnyösen járulna hozzá, hogy az istállótrágya felhasználása ne csak a keletkezési hely közvetlen közelében hasznosuljon, hanem távolabbi területeken is. Ehhez persze nem árt összevetni a logisztikai költségeket sem, de fontos lenne, hogy mindezeken felül álljon a talaj degradálódásának megelőzése, szerkezetének és termőképességének javítása, ami által a termésbiztonság és hozamok is javulhatnak.

Újabb fordulója lehet a szálas maradványoknak a gombatermelésben történő felhasználása. Az itt keletkező letermett komposzt főként szalmából, trágyából áll, ami homogenizálást követően kerül a termesztőházakba. A termés betakarítását követően talajjavítóként felhasználható a biomassza, magas szervesanyag tartalma miatt akár komposztálható, vagy biogáz állítható elő belőle, de egy holland konzorcium például arra vállalkozott, hogy különböző eljárásokkal értékes anyagokat (antimikrobiális szerek, antioxidánsok vagy poliolok, biokatív fehérjék és poliszacharidok ) vonnak ki a biomasszából, amelyek a későbbiekben alkalmasak  élelmiszeripari, (bio)műanyagipari felhasználásra.

Műanyaggyártásban kőolaj-melléktermékek részbeni kiváltásával kapcsolatban is vannak előrelépések, méghozzá itthon, a területet dr. Lendvai László, a győri Széchenyi István Egyetem adjunktusa kutatja, aki elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János-ösztöndíját.

További gyakori hasznosítási mód a különböző szármaradványok hasznosítására a tüzelőanyagként történő felhasználás. A felvásárlás révén gyors bevételhez jut a gazdálkodó, majd az energiacélú hasznosítás után visszamaradó hamutermék, ha rendelkezik megfelelő minősítéssel, visszakerülhet a termőföldre. Ennek szintén van javító hatása a tápanyagellátás tekintetében, azonban a termőközeget kevésbé támogatja, mint a fent felsorolt lehetőségek.

Érdemes elgondolkozni rajta, hogy a lehetőségekhez mérten melyik gazdasági szereplő milyen részt vállal az unió 2030-ig tartó időszakra szóló általános környezetvédelmi cselekvési programjából, melyben hat kiemelt tematikus célkitűzésen keresztül lehet csatlakozni a gazdaság növekedéséhez a természeti tőke védelmén keresztül.

agrotrend.hu / NAK, Pető Krisztina

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.