Fenntarthatóság

Innováció

A felmelegedés korlátozza az ózonveszteséget

Az Antarktisz fölötti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben, ami a legkisebb méretű ózonlyukat eredményezte idén 1982 óta.

Az amerikai Nemzeti Légkör-és Óceánkutató Hivatal (NOAA) és az  amerikai ûrkutatásai hivatal, a NASA kutatói jelentésükben leírták: az évente kialakuló szezonális ózonlyuk szeptember 8-án érte el a legnagyobb kiterjedését, 16,4 millió négyzetkilométert és szeptember-októberben kevesebb mint 10 millió négyzetkilométerre zsugorodott – írja az ecolounge.hu.

A klímaváltozás problémája globális kérdés – fotó: pixabay.com

Azokban az években, amelyeket átlagos idõjárási körülmények jellemeznek, az ózonlyuk mintegy 20 millió négyzetkilométerre nõ – emlékeztettek a szakemberek.

Az elmúlt 40 évben harmadszor fordul elõ, hogy a meleg hõmérsékletek korlátozták az ózonveszteséget. Az ideihez hasonló idõjárási mintázatok az Antarktisz sztratoszférájában 1988-ban és 2002-ben eredményeztek igen kisméretû ózonlyukakat.

"Fontos megjegyezni, hogy amit az idén látunk, az a sztratoszféra melegebb hõmérsékleteinek eredménye. Nem annak a jele, hogy a légköri ózon hirtelen a gyarapodás gyors útjára lépett" – magyarázta Paul Newmann, a NASA Goddard Ûrközpontjának vezetõ kutatója.

Október 16-án az Antarktisz fölötti ózonlyuk még mindig kicsi, de stabil volt, és a kutatók szerint a következõ hat hétben fog fokozatosan bezárulni.

A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkezõ káros ultraibolya-sugárzás jelentõs részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bõrrák elleni védekezésben.

Az ultraibolya-sugárzás a felelõs továbbá a növények és planktonok károsodásáért is. Az ózonlyuk legnagyobb eddigi kiterjedését 2000-ben jegyezték fel, az UV-sugaraktól védõ pajzson akkor közel 30 millió négyzetkilométeres rés tátongott.

A lyuk szeptemberben és októberben tágul a legnagyobbra, és december végén tûnik el egészen az északi féltekén beköszöntõ tavaszig.

A NASA és a NOAA mûholdakkal méri az ózonlyuk nagyságát. A NOAA Antarktiszon szolgáló személyzete idõjárási ballonokat is felbocsát ózonmérõ szondákkal.

agrotrend.hu / ecolounge.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook