A gazdasági növekedés és a klímavédelem céljai nem ellentétesek

A készülő új nemzeti energiastratégia klímapolitikai és gazdaságfejlesztési kereteit ismertetve az államtitkár kiemelte, az energia- és a klímapolitikát csak integráltan érdemes kezelni, miután a klímaváltozáshoz az energiafogyasztás több mint hetven százalékban járul hozzá – írja a hirado.hu.

fotó: pixabay.com

Hangsúlyozta azt is, hogy egyensúlyra kell törekedni a klímavédelem, a versenyképesség és az ellátásbiztonság között.

Az új stratégia a magyar energia- és klímapolitika hosszú távú irányainak kidolgozásával kiszámítható környezetet teremt a befektetők számára, megismerhetők a kiemelt célok, valamint az ezekhez kapcsolódó szabályozás és fejlesztési programok – jelezte az államtitkár.

A klímasemlegesség eléréséhez minden technológiára szükség van

Kaderják Péter kiemelten fontosnak nevezte, hogy a klímavédelemre rendelkezésre álló forrásokat Magyarország költséghatékonyan használja fel. Hozzátette, azokat a klímavédelmi beavatkozásokat részesítik majd előnyben, amelyek egyben segítik a hazai importfüggőség csökkentését vagy a rezsiköltségek fenntartható mérséklését, illetve ösztönzik az innovatív gazdaságfejlesztést.

A klímasemlegesség eléréséhez minden technológiára szükség van, kiemelt figyelmet és erőforrást kell szánni az energiatakarékosságra, a megújuló energiaforrások hasznosítására és a nukleáris kapacitások fenntartására – hangsúlyozta.

Az államtitkár kitért arra, hogy az átmenet a klímasemleges gazdaságba konfliktusokkal is jár, lesznek olyan gazdasági szereplők, társadalmi csoportok, amelyeket ez hátrányosan érint majd, ezért törekedni kell az igazságos átmenet biztosítására.

Magyarországon elérhető a klímasemlegesség

Kaderják Péter előadásában felidézte az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban kifejtett magyar álláspontot, amely szerint Magyarország esetében elérhető a klímasemlegesség 2050-re, de csak radikális és mély gazdaságátalakító programok segítségével.

Elengedhetetlenek jelentős beruházások a magyar gazdaság minden szektorában, az első becslések szerint a következő 30 évben 40–50 ezer milliárd forint között lehet a szükséges összeg – fejtette ki.

A nemzeti energiastratégia középpontjában a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosítása áll a magyar fogyasztóknak, közösen az iparág szereplőivel – mutatott rá az államtitkár.

A jövőkép négy legfontosabb pontjaként említette a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint az energetikai innovációk ösztönzését.

Kaderják Péter kitért a települési klímavédelmi programok fontosságára is.

agrotrend.hu / hirado.hu