Fenntarthatóság

Innováció

„A halak nem beszélnek vissza…” – aquaponiás rehabilitáció autistáknak

A modern fenntartható mezőgazdaság és a marginalizátság összekapcsolása nem újkeletű a világban, Magyarországon is egyre több helyről hallani a közösségi rehabilitáció kapcsán a mezőgazdasági termelésről. Eltartani embereket pénzbe kerül, míg megfelelő együttműködéssel, integrációval, a sérültek maguk is termelőkké válnak.

Erre példa a kaposvári Napsugár Aquaponiás Képző és Foglalkoztató Központ, ahol autisták és mozgássérültek működtetik az aquaponiás termelőrendszert több mint egy éve. Dr. Hegedűs Lajossal, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnökével beszélgettünk.

– A mezőgazdaság vagy a rehabilitáció a fő profil?

– Ez egy Európai Uniós pályázatból jött létre, aminek célja autista személyek foglalkoztatása volt. Találkoztunk egy emberrel, aki aquaponiás termelési rendszert működtet Szentendrén. ő felajánlotta a segítségét ahhoz, hogy egy ilyen rendszert alakítsunk ki mi is. Az autisták foglalkoztatásánál vannak bizonyos szempontok: nyugodt körülmények, nem sok zaj, nem sok stressz. Nos, se a halak, se a növények nem beszélnek vissza, tehát úgy gondoltuk, hogy ez számukra egy megfelelő foglakoztatási forma lehet.

Az aquapónia a halak és a növények szimbiózisán alapuló kemikáliamentes termelési rendszer. Haltartályokban halak élnek, a halak vizét egy szivattyúrendszer termesztőtálcákra viszi fel, ahol agyaggranulátum van. Ezekben a tálcákban növények élnek, amelyek a táplálékot a halak ürülékéből nyerik el. Az egész egy jó hőszigetelésű üvegházban működik, amiben a fűtést téli időszakban egy speciális komposztkazán biztosítja. A kerti zöldhulladékból komposztálással keletkező hőt bejuttatjuk az üvegházba, és ott egy padlófűtésrendszert működtet. Tehát egy természetes körforgást jelent ez.

– Milyen növényeket termelnek?

– Ki kellett kísérletezni, hogy mi él meg ilyen körülmények között a legjobban. Egy év után jól látszik, hogy a paprika – kápia, pritamin és zöldpaprika -, valamint a paradicsom – koktélparadicsom, fürtös paradicsom – nagyon jó.

Fűszernövényekkel is kísérleteztünk. A bazsalikom is jól fejlődik. Aztán a téli saláta is bevált. Az eper viszont nem lett jó a magas páratartalom miatt.

– Honnan volt a szaktudás?

– Két egyetemmel is van együttműködési szerződésünk. Kaposváron van egy halbiológiai tanszék, a haltenyésztésben ők a partnereink. Velük kikísérleteztük, hogy az afrikai harcsa a leginkább erre a célra megfelelő hal. Jól fejlődő fajta, nem nagyon kényes, jó a húsa, szálkamentes. A Corvinus Egyetem zöldség-és gombatermesztő tanszéke volt még parterünk, de ez a tanszék a Szent István Egyetemhez került, és most ez a kapcsolat nem élő, így magunknak kellett kísérletezni. Most úgy látom, Magyarországon nem nagyon van ilyen termelési rendszer. Debrecenben volt hasonló, de úgy tűnik, ők felszámolták ezt. Viszont Hollandiában, Szlovéniában van még hasonló rendszer, amit ismerünk. Csehországból is voltak nálunk tanulmányúton. A Kaposvári Egyetem is épített egy kis rendszert, de ők a halakra fókuszálnak, míg mi a halakra és a növényekre együtt. A rendszerről egy számítógépes program információkat ad, ez biztosítja a levegő megfelelő páratartalmát, a víz ph-értékét, keménységét, a levegő hőmérsékletét, tápanyagmennyiséget. Ezeket a paramétereket egy képernyőre ki is írja, ráadásul távoli hozzáféréssel is elérhető. A tápanyagpótlást is be lehetne programozni, de akkor nem lenne dolguk az autistáknak. Hisz a fő cél a foglakoztatás.

– Hányan vannak?

– 5 autistát és 3 további sérültet foglalkoztatunk. Maga a ház 130 négyzetméter, a termőfelület 110 négyzetméter. Azt látni kell, hogy ebből nem lehet akkora árumennyiséget termelni, amiből ez a rendszer fenntartható. Van kereslet a kemikáliamentes élelmiszerekre, amit reggel leszedünk, abból egy óra múlva már nincs egy darab se, mert elkapkodják. Ezért kiegészítettük a rendszert két fóliasátorral, ahol azzal a fáradt vízzel öntözünk, ami kikerült a tartályokból. Ott most épp zöldhagymát termelünk, illetve fokhagyma is volt a télen. Az aquapóniás házban pedig télen palántákat neveltünk, amiket most kiültetünk részben a sátrakba, részben a házba. Ez paradicsom lesz.

– Van terv a bővítésre?

– Az árualapot kellene növelni. Egyelőre törzsvendégek jönnek a két üzletünkbe, akik feliratkoznak, amikor friss a termés. A fenntarthatósághoz azonban mindenképp növelni kellene az árualapot. A két fóliasátor kb. 300 négyzetméteres. Ha lenne forrásunk, csinálnánk még 500 négyzetméter fóliát, az már fenntarthatóvá tenné a rendszert. Most a palántákat is eladjuk, mert nem tudjuk hova ültetni őket. Tehát a fejlesztésre nincs forrásunk. Sajnos civilszervezetként ez nagyon nehéz Magyarországon.

– Tehát gazdaságosságról egyelőre nincs szó.

– Az első évben ez veszteséges volt, talán az idei év önfenntartásközeli állapot lesz, de az újabb beruházás a megoldás, amire nincs pénzünk. Sajnos jelenleg ilyen pályázati forrás nincs, és mivel mi civilek vagyunk, nem pályázhatunk mezőgazdasági támogatásra. És sajnos a kutatás-fejlesztési pályázatokon sem lehet partner egy civil szervezet. Gazdasági társaságot pedig szintén a tőkehiány miatt nem tudunk létrehozni. Illetve, ha tudnánk, az se lenne megoldás, hisz akkor nem működtethetnénk az egyéb szociális intézményeket. Szóval lehet mondani, hogy egy börtön-helyzetben vagyunk, ahonnan egyelőre nem tudunk kijönni, hiába van egy működő termelési rendszerünk, hozzá piaccal, és megfelelő foglalkoztatást is biztosítunk speciális körülmények között, jó hatásfokkal – nem tudunk átlépni a saját kereteinken, határainkon.

agrotrend.hu / GG.

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés