.jpg)
fotó: pixabay.com
Most először a Illinois Egyetem kutatói összegyűjtötték és összehasonlították a problémákat mind gazdasági, mind pedig az egész termelésre kifejtett hatására, hogy kiderítsék a kukoricát tényleg megéri-e bioüzemanyagként használni.
Az NSF által finanszírozott tanulmánysorozatban – ami a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatását vizsgálja –, aminek keretében az Illinois csapataz úgynevezett kritikus zóna szolgáltatás nevű technikával megvizsgálta, hogy milyen hatást gyakorol a kukorica a környezetre – írja az arsratio.hu.
“A kritikus zóna a terület azon áteresztő rétege, ami a felszínhez közel a vegetáció tetejétől a talajvízig húzódik,” mondta Praveen Kumar, az egyetem polgári és környezeti tervezés professzora. “Az emberi energia és erőforrás, amiket a mezőgazdasági termelésbe fektetünk, megváltoztatja ennek a kritikus zónának az összetételét, ezt mi át tudjuk konvertálni társadalmi költséggé.”
Hogy összehasonlítsák a kukoricatermelés és az abból történő étel vagy bioüzemanyag-előállítás energiahatékonyságát és környezeti hatásait, a kutatók számba vettek minden erőforrást, ami szükséges a kukorica előállításához és feldolgozásához, majd ezeket az erőforrásokat kiértékelték gazdasági és környezeti hatásaik alapján.
“Rengeteg absztrakt elgondolást kell figyelembe vennünk, ha az ember által okozott hatásról akarunk beszélni a mezőgazdasági területek kritikus zónájára,” mondta Meredith Richardson, a tanulmány társzerzője.
fotó:pixabay.com
A tudósok rengeteg különböző tényezőt néztek a vizsgálat alatt, hogy minél pontosabban meghatározzák, mennyi energiába is kerül a mezőgazdasági területek fenntartása és a kukorica valamilyen formában történő feldolgozása. A csapat ezután számszerűsítette a környezeti előnyöket és hatásokat – mint a légkörre és a vízminőségre gyakorolt hatást és a kukorica társadalmi értékét.
Pénzügyi szempontból az eredmények szerint az USA-ban az ételként hasznosított kukorica hektáronként 1492 dollár hasznot hoz, szemben a bioüzemanyag-termelésre használt kukoricával, ami hektáronként 10 dollár veszteséget jelent a társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe véve.
“Az egyik kulcsfontosságú tényező a talajban keresendő,” mondta Richardson.
A tanulmány rövid és hosszútávú hatásokat is figyelembe vett, mint amilyen a tápanyag-raktározás a talajban.
“Azt találtuk, hogy a környezeti hatások nagy része a talaj tápanyag-ingadozásából ered. A talaj szerepét gyakran figyelmen kívül hagyják az ilyen értékeléseknél, és a terület kritikus zónának való tekintése rákényszerített minket, hogy ezt is figyelembe vegyük,” mondta Richardson.
“A kukorica felhasználása mint tüzelőanyag-rorrás, egyszerű útnak tűnik a megújuló energiaforrásokhoz vezető úton,” mondta Richard Yuretich, az NSF program egyik igazgatója. “Azonban ez a tanulmány megmutatja, hogy a környezeti költségek túl magasak és az előnyök kevesebbek mintha ételként használnánk a kukoricát.”
agrotrend.hu / arsratio.hu
