A kukorica jobb ételként mint üzemanyagként?

fotó: pixabay.com

Most elõször a Illinois Egyetem kutatói összegyûjtötték és összehasonlították a problémákat mind gazdasági, mind pedig az egész termelésre kifejtett hatására, hogy kiderítsék a kukoricát tényleg megéri-e bioüzemanyagként használni.

Az NSF által finanszírozott tanulmánysorozatban – ami a mezõgazdaság környezetre gyakorolt hatását vizsgálja –, aminek keretében az Illinois csapataz úgynevezett kritikus zóna szolgáltatás nevû technikával megvizsgálta, hogy milyen hatást gyakorol a kukorica a környezetre – írja az arsratio.hu.

“A kritikus zóna a terület azon áteresztõ rétege, ami a felszínhez közel a vegetáció tetejétõl a talajvízig húzódik,” mondta Praveen Kumar, az egyetem polgári és környezeti tervezés professzora. “Az emberi energia és erõforrás, amiket a mezõgazdasági termelésbe fektetünk, megváltoztatja ennek a kritikus zónának az összetételét, ezt mi át tudjuk konvertálni társadalmi költséggé.”

Hogy összehasonlítsák a kukoricatermelés és az abból történõ étel vagy bioüzemanyag-elõállítás energiahatékonyságát és  környezeti hatásait, a kutatók számba vettek minden erõforrást, ami szükséges a kukorica elõállításához és feldolgozásához, majd ezeket az erõforrásokat kiértékelték gazdasági és környezeti hatásaik alapján.

“Rengeteg absztrakt elgondolást kell figyelembe vennünk, ha az ember által okozott hatásról akarunk beszélni a mezõgazdasági területek kritikus zónájára,” mondta Meredith Richardson, a tanulmány társzerzõje.

fotó:pixabay.com

A tudósok rengeteg különbözõ tényezõt néztek a vizsgálat alatt, hogy minél pontosabban meghatározzák, mennyi energiába is kerül a mezõgazdasági területek fenntartása és a kukorica valamilyen formában történõ feldolgozása. A csapat ezután számszerûsítette a környezeti elõnyöket és hatásokat – mint a légkörre és a vízminõségre gyakorolt hatást és a kukorica társadalmi értékét.

Pénzügyi szempontból az eredmények szerint az USA-ban az ételként hasznosított kukorica hektáronként 1492 dollár hasznot hoz, szemben a bioüzemanyag-termelésre használt kukoricával, ami hektáronként 10 dollár veszteséget jelent a társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe véve.

“Az egyik kulcsfontosságú tényezõ a talajban keresendõ,” mondta Richardson.

A tanulmány rövid és hosszútávú hatásokat is figyelembe vett, mint amilyen a tápanyag-raktározás a talajban.

“Azt találtuk, hogy a környezeti hatások nagy része a talaj tápanyag-ingadozásából ered. A talaj szerepét gyakran figyelmen kívül hagyják az ilyen értékeléseknél, és a terület kritikus zónának való tekintése rákényszerített minket, hogy ezt is figyelembe vegyük,” mondta Richardson.

“A kukorica felhasználása mint tüzelõanyag-rorrás, egyszerû útnak tûnik a megújuló energiaforrásokhoz vezetõ úton,” mondta Richard Yuretich, az NSF program egyik igazgatója. “Azonban ez a tanulmány megmutatja, hogy a környezeti költségek túl magasak és az elõnyök kevesebbek mintha ételként használnánk a kukoricát.”

agrotrend.hu / arsratio.hu