A magyar lakosság nem bírna el egy komolyabb zöldítést

fotó: 123rf

A kötelező átvételi rendszerben (KÁT) villamos energiát értékesítő erőművek beépített kapacitása 2013-ról 2014-re több mint 40 százalékkal, közel 240 megawattal bővült, az értékesített zöldáram pedig mintegy 30 százalékkal. Majdnem ugyanekkora arányban nőtt a megújuló áram felvásárlására fordított összeg: a 78,82 milliárd forintból a támogatás összege közel 50 milliárd forint volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint.

A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia átvételi ára közel 33 forint (ez az összeg nem csökken jelentős mértékben 2016-tól sem), amely mintegy 20 forinttal haladja meg a villany hazai tőzsdei árát. A különbséget fedezi a támogatás, az ipari fogyasztók nagyjából 2 forintot fizetnek kilowattóránként. A magyar lakosság nem fizet a megújulókért, a hazai átlagos villamosenergia-ár 36 forint volt, igaz, ez nem tükrözi a piaci árat: a rezsicsökkentés nélkül nagyjából 50 forintot fizetnénk egy kilowattórányi villanyért.

Más rendszer működik Németországban, ahol az iparnak csak igen kis részben kell hozzájárulnia a megújulók támogatásához. Ott a lakosságnak kell megfizetnie az energiatermelés zöldítését, illetve az egyébként karbonsemleges nukleáris energia kiiktatását. A német kisfogyasztók idén nagyjából 90 forintot fizetnek egy kilowattóra áramért, amiből 19 forint ment a megújuló energiák támogatására. Ezzel szemben minél nagyobb villamosenergia-fogyasztó egy vállalat, a fenti 19 forint annál kisebb részét kell megfizetnie. Az igazán villamosenergia-intenzív nagyvállalatok, amelyek éves szinten 100 gigawattóránál is több áramot igényelnek, mindössze 0,15 forintos összeget fizetnek a zöldalapba kilowattóránként.
A német megújulós támogatás összege 2012–2013-ban összesen 16 milliárd eurót, tavaly 19 milliárd eurót, idén pedig várhatóan már 21 milliárd eurót tesz ki. Ez egy német állampolgárra vetítve átlagosan évente 79 ezer forint.

A teljes megújulós támogatás nagyjából annyi, amennyiből évente lehetne négy új paksi reaktort építeni. A német tőzsdén egyre alacsonyabb, megawattóránkénti 30-35 eurós áron lehet áramot vásárolni, míg a magyar tőzsdén 42-44 euró a díj. Miközben tehát a német tőzsdei árak csökkennek, a lakossági árak emelkednek, a köztük lévő különbség mintegy kilencszeres, hazánkban viszont csak mintegy háromszoros.
A magas német lakossági áramár egyik pozitív hatása, hogy ösztönzi a villamosenergia-fogyasztás csökkentését és az energiahatékonyság növelését. A németeknek megéri saját házuk tetejére napelemet telepíteni, hiszen azzal kilowattóránként körülbelül 40 forintos önköltséggel termelnek áramot, kiváltva a hálózatról vásárolt, jóval drágább villanyt. A magas áramár számos energiahatékonysági és megújuló energiára épülő beruházást jövedel­mezővé tesz.
A hazai alacsony árak kevésbé ösztönöznek energiahatékonyságra és energiatakarékosságra, valamint a megújuló energiaforrások telepítésének megtérülési idejét is meghosszabbítják. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a magyar és a német bérszínvonal közötti különbségek eredményeként a fogyasztók preferenciái erősen eltérnek.

agrotrend.hu / magyaridok.hu