A méhpusztulás súlyosabb és több fajt érint, mint korábban gondolták

A brit Ökológiai és Vízügyi Központ szakemberei 2002 és 2011 közötti adatokat elemezve állapították meg a méhpopulációk csökkenését azokon a területeken, ahol neonikotinoid alapú növényvédő szereket használnak a mezőgazdaságban. A kutatás 62 vadon élő méhfaj egyedszámait vizsgálta. Laborvizsgálatok szerint ezekre mind mérgezően hatnak a neonikotinoidok. A szóban forgó vegyszereket 2002-ben engedélyezték a Brit-szigeteken, 2011-re a repcetáblák 83 százalékát ezzel kezelték.

Gazdasági szempontból rossz hír, hogy a legérzékenyebb fajok közé tartozik a háziméh és a poszméh. A kutatás eredményei szerint azoknál a méhrajoknál, melyek ezekből táplálkoznak, háromszor valószínűbb, hogy számuk fokozatosan csökken az évek során.

Fotó: Komka Péter, MTI

A 62 faj egyedszáma átlagosan 7 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban; a 34, repcéből gyűjtő fajnál 10 százalékot mértek. Öt fajnál a pusztulás mértéke meghaladta a 20 százalékot, a legrosszabb esetben pedig a 30 százalékot is. A kutatást vezető Ben Woodcock elmondta: „eddig is tudták, hogy valami történik, de azt nem, hogy ekkora a baj”. A méhpusztulás súlyosabb, és több fajt érint, mint korábban gondolták.

A neonikotinoid alapú szerek többféle módon is ártanak a méheknek. Nagy dózisban azonnal megölik a rovarokat. A kiszórt por halálos rájuk, de a kikelt szántóföldi növények levelén kiválasztott vízcseppek is megmérgezik a belőlük ivó méheket.

A szennyezett virágpor és nektár a korábbi kutatások szerint fokozatosan rontja a méhek egészségét, zavarokat okoz a viselkedésükben, tájékozódásukban, kommunikációjukban, de a szaporodásuknak, a lárvák fejlődésének is árt.

agrotrend.hu / hirado.hu