FÓKUSZBAN

Ezek a könnyítések a termeléshez kötött támogatásoknál

Ezek a könnyítések a termeléshez kötött támogatásoknál

A 2018. évi egységes kérelem benyújtásakor az elektronikus ...

A monília miatt az idén is fel kell venni a permetezőgépet

A monília miatt az idén is fel kell venni a permetezőgépet

Elsőként a virágzó kajszira figyeljünk. De ugyanígy fertőzi ...

Algafix®, a magyar biostimulátor

Algafix®, a magyar biostimulátor

A biostimulátorok használata egyre jobban terjed világszerte. ...

Fenntarthatóság

2017. október 26., csütörtök • 12:04

A nagy folyók sérülékenysége vízgazdálkodási szempontból kulcsfontosságú

A Duna is főszereplője volt a Rómában tartott nemzetközi Víz és Klíma csúcstalálkozónak.

A tizenkét országot egybekapcsoló Duna kiváló példája annak, hogy

a nagy vízgyűjtő területek nemzeteinek közösen kell fellépniük a klímaváltozás kihívásaival szemben

- nyilatkozta Bozán Csaba, a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) öntözési és vízgazdálkodási szakembere, miután Rómában szerdán véget ért a Víz és Klíma nemzetközi csúcstalálkozó.

A világ harmincöt nagy vízgyűjtő területű folyójával és tavával rendelkező több mint száz ország vízgazdálkodási szakemberei a három napos találkozón az éghajlatváltozás hatásait vizsgálták a vízkészletek mennyiségére és minőségére.

fotó:Pixabay

Bozán Csaba szerint klímaváltozás mindig volt és mindig lesz, "ez egy folyamat, amellyel együtt kell élnünk". A jövőben azonban a vízháztartási szélsőségek fokozódni fognak, egyes helyeken víztöbblet, másutt vízhiány jön létre.

Az éghajlatváltozás folyamatát megállítani nem lehet, de lassítani igen, és az alkalmazkodás is segíthető

- tette hozzá. Erre jó példa lehet szerinte a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó nemzetek közötti vízgazdálkodási együttműködés.

A konferencia kiemelt témája volt a nagy folyók sérülékenysége egy-egy szélsőséges környezeti változástól - hangsúlyozta Jancsó Mihály a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályának osztályvezető-helyettese. Megjegyezte,

a klímaváltozás negatív hatásai a hozzáférhető vízkészletekre már most is kézzel foghatóak, hiszen az emberek életét a világ számos pontján nehezítik árvizek, súlyos aszályok, szokatlanul erős viharok vagy földcsuszamlások.

A római csúcson többek között az ENSZ Gazdasági Bizottsága (UNECE), a Vízgyűjtő Területek Nemzetközi Hálózata (INBO), a Nemzetközi Szövetség a Vizekért és a Klímáért (GAWC), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és az Európai Parlament képviseltette magát.

A találkozó előkészítette a novemberben Bonnban esedékes COP23 klímatalálkozót és a Víz Világfórumot, amely márciusban Brazíliában lesz. A római találkozót záró Gian Luca Galletti olasz környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy 2020-ban újabb nemzetközi klíma- és víztalálkozót rendeznek az olasz fővárosban.

agrotrend.hu / MTI