A tölgyesek védelmét tűzték ki célul

Lassan a felénél jár az a nagyszabású program, amely a Peszéri-erdő őshonos kocsányos tölgyeseinek, pannon homoki gyepeinek és lápréteinek megvédését tűzte ki célul, főként az inváziós növényfajok, például a nyugati ostorfa vagy a mirigyes bálványfa visszaszorításával.

2017-ben 2,6 millió euró – azaz 800 millió forint – támogatást nyert el a KEFAG Zrt., a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 2022 végéig tartó Oakeylife programra. A mozaikszavas elnevezés magában rejti a tölgyet (angolul oak), ugyanis az egyik fő célkitűzés a Kunpeszér melletti Peszéri-erdő ma már csodaszámba menő erdőssztyepp tölgyeseinek megóvása az utókornak (az angol mozaikszó egésze szimbolikusan arra utal, hogy a tölgyesek jelentik a kulcsot a természet, az élet megőrzéséhez) – írja a baon.hu.

fotó: pixabay.com

A Peszéri-erdő jelentős része a középkorban uradalmi, azaz “tilos-erdő” volt, ahol tiltva volt a fakitermelés, így az alföldi viszonyok között szokásos erdőkiélés nem érvényesült. Az 1600 hektáros erdő ma már kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat részét képezi – ahogy Sulyok Ferenc, a KEFAG Zrt. vezérigazgatója fogalmazott, a kontinens legértékesebb növénytársulásai találhatóak itt.

A Peszéri-erdő elnevezés egyébként kicsit félrevezető, hiszen nem csak változatos erdőállományok, hanem homoki gyepek, mocsár- és láprétek, ligeterdők is gazdagítják. Legfőbb nevezetességei az euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek, melyek nagyjából 80 hektáron terülnek el.

Ezek az élőhelyek a fajokban leggazdagabb természeti rendszerek közé tartoznak, így a biológiai sokféleség fenntartásának fontos színterei, számos növény-és állatfaj csak itt fordul elő. A Peszéri erdőben például a védett és fokozottan védett növények közül megtalálható a csikófark, a pókbangó, a méhbangó vagy az óriás útifű.

A fokozottan védett madarak közül a fekete gólyát, a réti sast, a lappantyút és a darázsölyvet említhetjük, a Natura 2000 gerinctelen állatfajokból pedig a szarvas álganéjtúrót, a nagy tűzlepkét, a magyar ősziaraszolót és a díszes tarkalepkét.

A Peszéri-erdő kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy itt végbemegy a tölgyesek természetes regenerációja: nem csak arról van szó, hogy egy-egy makk kisarjad, hanem az adatok szerint negyvenezer termő példány gondoskodik az utánpótlásról.

Súlyos problémát jelentenek viszont az inváziós növényfajok, így a mirigyes bálványfa (közkeletű nevén ecetfa), a zöldjuhar, a kései meggy, a nyugati ostorfa és a selyemkóró, amelyek az őshonos társulásokat teljesen visszaszorítják, így fenyeget a veszély, hogy a kocsányos tölgyesek is hamarosan eltűnnek, ha nem történik időben beavatkozás.

Andrési Dániel, a program projektmenedzsere, a KEFAG kutatási osztályvezető-helyettese az erdőben hétfőn tartott sajtótúrán elmondta: eddig az invazív fajok által benőtt több mint 110 hektáron végeztek vegyszeres és mechanikai irtást, és még további 250 hektáron van ez tervben.

638 ponton talajmintákat is vettek, és 2500-at dolgozott fel a talajlaboratórium, hogy megállapítsa, hova milyen fafajtát érdemes ültetni. Szintén a KEFAG Zrt. alakított ki egy 3 kilométer hosszú, szabadon látogatható, négy ismertetőtáblával ellátott tanösvényt is.

A program keretében az MME munkatársai 400 nap alatt több mint 900 hektáron elkészítették az invazív fajok gyakoriságát mutató térképet, a területet 25-ször 25 méteres négyzetekre osztva és úgy végigjárva. A Nemzeti Park pedig 10 millió forintból felújíttatta az erdőben lévő száz éves erdészházat, amely ezentúl oktatóközpontként működik, és az elmúlt hónapokban már rengeteg általános iskolást, valamint a szakdolgozatukat készítő egyetemistát fogadott.

agrotrend.hu / baon.hu