A víz aranyat ér!

A legutóbbi kutatások szerint a földalatti vízkészletek végesek és a jelenlegi helyzetben gyorsabban aknázza ki a világ mezõgazdasága õket, mint ahogyan azok újra tudnak töltõdni. Ez a magatartás pedig katasztrófához vezethet a közeljövõben.

Kanadai és holland egyetemek munkatársai közösen hasonlították össze világszerte a vízfelhasználás és a vízellátottság kölcsönös viszonyát. Számításaik szerint a földalatti vízforrásokra támaszkodó földterület nagysága körülbelül 3,5-szer nagyobb, mint az ellátó terület maga. A szakemberek szerint körülbelül 1,7 milliárd ember olyan területeken él, ahol a földalatti víztárolók és a rájuk épülõ ökoszisztéma fenyegetésnek van kitéve. Tehát az emberek – szerte a világon – túlhasználják a vízkészletet. Pedig, ha ezzel a meglévõ édesvíz állománnyal megfelelõen gazdálkodna mindenki, akkor a rendelkezésre álló mennyiség elegendõ lehetne a világ növekvõ népessége számára is.

Bolygónk fagyatlan édesvizének 99 százaléka a föld alatt helyezkedik el. Egyes felmérések azt mutatják, hogy a talajszint alatti víztározók 80 százalékát fenntartható módon kezelik, ám néhány kulcsfontosságú térségben súlyosan túlhasználják a készleteket. Ezek közé a területek közé tartozik Mexikó, az Egyesült Államokban a kaliforniai Central Valley és a High Plains fennsík, Szaúd-Arábia, Irán, India északi része és Kína egyes északi területei.

Mindezek tükrében a szakértõk azt jósolják, hogy száz év múlva az édesvíz legalább akkora kincs lesz, mint ma az olaj. A két feltörekvõ nagyhatalom, Kína és India vízhiányos területnek számít, ahol három emberbõl egy nem jut elegendõ vízhez. Ráadásul a világ lakosságának harmada olyan területen él, amelyen a következõ két évtizedben súlyosbodik majd a vízhiány. Világszinten jelenleg 1,1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. Nem kizárt tehát, hogy Magyarország jelentõsége – rendkívül gazdag és minõségi vízkészlete miatt – felértékelõdhet a jövõben.

agrotrend.hu / N.ZS.E.