Átállni fejben a legnehezebb

– Mennyire jellemzőek még a fogalmi zavarok, a gazdálkodók és a fogyasztók mennyire vannak tisztában az ökológiai gazdálkodás jelentésével és jelentőségével?

– Bizonyos előítéletek, prekoncepciók miatt sokan nem tartják hitelesnek, hogy valaki biogazdálkodik.

Az ismerethiány kritikus kérdés, sokan úgy gondolják még, hogy bizonyos dolgokat bioban nem lehet megcsinálni, az, aki így gazdálkodik, úgyis használ valamilyen szintetikus növényvédőszert vagy műtrágyát, csak éjjel juttatja ki azokat.

A magyar gazdatársadalom nagyon erősen ragaszkodik a konvencionális és az intenzív termeléshez ahelyett, hogy a változás felé nyitnának. Ez persze érthető, hiszen változtatni mindig nehezebb, kockázatosabb, ami ráadásul új ismereteket, plusz munkát igényel, pedig mindez elkerülhetetlen.

A fogyasztók és a szélesebb társadalom esetében jellemző a fogalmi zavar, sokan még nem tudják, hogy mit jelent, ha egy termék bio, hogy az csak kizárólag megfelelően ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagokból készülhet.

– Milyen szemlélettel rendelkeznek azok a gazdálkodók, akik belevágnak az ökológiai termelésbe?

– Vannak, akik elvi meggyőződésből, és vannak, akik gazdasági megfontolásból álltak át a biogazdálkodásra. Az utóbbi utat választók közül sokan megtapasztalják időközben az ökológia gazdálkodás lényegét, és közben megértik azt is, hogy hogyan működik ez a gazdasági rendszer. Sajnos olyanok is belevágnak, akiket csak az anyagi előnyök vezérelnek, illetve a pályázatoknál többletpontra vadásznak. Alapvetően azt gondolom, hogy a biotermelők elenyésző része az, aki érdekből csinálja. A többség komolyan gondolja.
A 80-as években kezdődött itthon a biomozgalom. Akkor egyértelműen meggyőződés vagy a környezeti, etikai elköteleződés volt az elsődleges, az egészség szem előtt tartása abszolút alulról jövő kezdeményezésként, civil mozgalomként indult el. A jogszabályi háttér, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni, milyen ellenőrzési rendszerrel tud működni, ezt követően kezdett kialakulni. Azok számára, akik most kapcsolódnak be, a formális követelmények, előírások már mind adottak.

fotó: ÖMKi

– Melyek az átállás legnehezebb pontjai?

Azt szoktuk mondani, hogy az ökológiai egy nagyon rendszerszemléletű gazdálkodás, mivel nincsenek olyan instant eszközök a kezünkben, mint pl. gyomirtószer, műtrágya, aminek azonnal látni a hatását. Az ökogazdálkodásban sokkal inkább előre kell gondolkodni és összefüggéseiben látni, hogy ha most kalászost vetünk, az jó lesz, mert jó gyomelnyomó képessége van, és ha utána következik a kapás kultúra, akkor az miért szerencsés. De a kapásnövény ne a kukorica legyen, mert az a fuzáriumnak szintén gazdanövénye. Sokkal inkább át kell gondolni az egészet rendszerszinten. Ez az, ami szerintem nehéz az átállás alatt, hogy az összes kicsi döntést, hogy mit hova vetünk, milyen az adott tábla, milyen tápanyag-utánpótlást választunk, az mennyi idő alatt táródik fel, és mindez hogyan megoldható a meglévő gépesítettséggel, helyesen hozzunk meg.

Az értékesítési csatornákat is végig kell gondolni, hogy az átállási terméket hol lehet eladni. Második éves átállási termény bio takarmányokba például már belekeverhető bizonyos arányban. Összességében ez a sok kis döntés jelenti a kockázatot, ezért nagyon fontos a szakmai segítség, főleg az elején. Az ÖMKi-nél egyébként abban gondolkodunk, hogy összekötnénk azokat a termelőket, akik mentorálásra várnak, azokkal a nyitott biogazdákkal, akik már tapasztaltabbak.

fotó: ÖMKi

– A támogatásokhoz kapcsolódó elvárásoknak mennyire nehéz megfelelni?

– Az ökotámogatás kapcsán a pályázatban semmilyen más előírás nem szerepel, mint amit az EU-s ökorendelethazai jogszabálya tartalmaz. Tehát csak azt kell betartani, amit egyébként is, ha valaki ökogazdálkodó szeretne lenni. Nem annyira egyszerű, de az, hogy ez sikerül-e, nagymértékben függ attól, hogy a gazdálkodónak milyen szakmai háttere van, vagyis van-e szakmai segítsége, aki támogatni tudja.

Szerintem ez a kulcsa a sikerességnek, hogy mennyire fér hozzá az adott termelő a szaktudáshoz, ami ennek a gazdálkodási formának a záloga. Ez egy nagyon tudásigényes termesztési mód. Egyelőre még kevés olyan termelő van, aki saját maga rendelkezik ezekkel az ismeretekkel, vagy van szaktanácsadója, információforrása, amiből ezt meg tudja tanulni.

fotó: ÖMKi

– Egyre fontosabbá válik, hogy tudatosabban éljünk, táplálkozzunk. Hogy látod, az ökológiai gazdálkodásból származó termékek társadalmi megítélése milyen sebességgel fejlődik?

– Jó úton haladunk, bár hozzánk 10-15 évvel később gyűrűznek be azok a tendenciák, amelyek Nyugat-Európában már korábban jelen voltak, de megérkeznek és egyre fejlődnek. A vásárlók körében még lassú a növekedés, de egyszer majd elér egy olyan szintet, amikor ugrásszerűen megnő. Jelenleg e robbanás előtt állunk, de egy-két éven belül szerintem már erősebben fog látszani ez a tudatosság.

A vásárlók egy bizonyos rétege általában a magasabban képzett, jobban szitualt, fiatalabb korosztály, akik felelősséget éreznek a környezet vagy az egészséges termelés iránt, és ki is tudják fizetni a plusz költségeket. Most inkább az a kérdés, hogy azok a termékek, amik biotermékként megjelennek, hol készültek. Vagyis a kérdés nem az, hogy találunk-e a boltok polcain biotermékeket, hanem inkább az, hogy azok Csehországból vagy Ausztriából importáltak, vagy hazai termékek. A hazai árutermelőknek kellene kielégíteni a növekedő piacot.

fotó: ÖMKi 

– Épülőben az értékesítési hálózat, egyre több a termelői összefogás, a boltokban külön biorészlegek vannak, de ezek a termékek még mintha így sem jutnának el a szélesebb társadalmi réteghez, csak azokhoz, akik kifejezetten ezt keresik.

– Azok a hazai termelők, akik nagyobb mennyiséget állítanak elő, általában 80-85 százalékban az exportpiacokon értékesítik termékeiket. Ezeknek a feldolgozása külföldön zajlik és az sem ritka, hogy a feldolgozott termék visszakerül Magyarországra. Itthon még így sem nehéz hozzájutni a biotermékekhez, a drogéria üzletekben és egyre több élelmiszerláncnál is nagy a választék.

Elég sokan élnek a közösség által támogatott mezőgazdaság formájával is, ami köznyelven a dobozrendszer. Ez azt jelenti, hogy van egy nagyváros környéki termelő, aki közvetlenül szállít hetente egy zöldségdobozt azoknak a családoknak, akik ezt megrendelik. E mellett több alternatív csatorna is van, ahol lehet biotermékeket venni. Budapesten is van biopiac. Sajnos vidéken nehezebb hozzájutni a biotermékekhez, mint a nagyvárosokban. Paradoxon, de ma már a városokban könnyebben lehet jó minőségű élelmiszerhez jutni, mint falun. Kevesen vannak, akik még fenntartja a veteményest a falusi portákon. De a boltok terén is van még hová fejlődni. Pl. egy osztrák vagy svájci áruházban nem csak egy biopult van, hanem egymás mellett mindenből megtalálható a biotermék.

– A precíziós gazdálkodásnak mekkora szerepe lehet, illetve jelenleg mekkora szerepe van az ökológiai gazdálkodásban?

– Ezen az ÖMKi-vel is dolgozunk a távérzékeléses kutatásban, drónok alkalmazásával. Egyelőre az ökogazdálkodást sokkal inkább a múlttal kötik össze, ami részben helyes, hiszen a hagyományokra építünk, de az ökogazdálkodás nagyon sok a fejlesztésre, kutatásra és új eszközre is épít, melyekkel egyre hatékonyabban lehet ezt a fajta fenntartható gazdálkodást végezni. Ezért a precíziós gazdálkodásnak meglehetősen nagy szerepe lehet. A gyakorlatban még itthon nem terjedt el, mivel a biogazdálkodók többsége kis és közepes családi gazdaság, kevésbé nagy tőkebefektetési képességgel. Ugyanakkor, ahogy ez a technológia egyre olcsóbbá válik, egyre könnyebben lesz elérhető. Ezen vagyunk mi is, hogy speciálisan ökogazdálkodási célokra legyenek precíziós eszközök. Úgy gondoljuk, hogy ezek hamarosan meg fognak jelenni.

Az egész mezőgazdaságot átalakítja ez a fajta digitális fejlődés, az adatgyűjtés, és a precíziós gazdálkodás. Szeretnénk ezeket a lehetőségeket az ökogazdálkodásban is kihasználni, hogy minél több információval rendelkezzünk a táblák heterogenitásáról, a gyomadottságairól, hogy melyik fajta hogyan teljesít az adott térségben. Ezek az eszközök manapság a műtrágya- és növényvédőszer-kijuttatás, vagyis a konvencionális technológia precizitását növelik. Nekünk az a célunk, hogy célzott mechanikai gyomszabályozásra használjuk és a megfelelő agrotechnikai eszközök vagy biológiai készítmények megválasztását tudjuk segíteni.

agrotrend.hu / Erdei Gabriella