FÓKUSZBAN

A jó minőségű élelmiszer nem más, mint olcsó egészségbiztosítás

A jó minőségű élelmiszer nem más, mint olcsó egészségbiztosítás

Élelmiszereink legyenek biztonságosak, egészségesek, kiváló

Ismerjék meg 2019 legjobb traktorait!

Ismerjék meg 2019 legjobb traktorait!

Nemrég adták át az Év traktora 2019 (Tractor of the Year 2019) ...

Keressük Az Agrárvilág Szépét!

Keressük Az Agrárvilág Szépét!

Olyan hölgyeket keresünk, akiknek nem csak kötődésük

Fenntarthatóság

2018. február 20., kedd • 08:08

Az elfeledett fajták segíthetnének kivédeni a klímaváltozás káros következményeit

Több ezer éves növények maradványait vizsgálják az archeogenetikusok. A Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karán életre hívott kutatócsoport hidat képez a múlt és a jelen között.

A régmúlt növénykultúrájának feltérképezése segítséget nyújthat abban, hogy korunk agráriuma miként alkalmazkodjon a változásokhoz

írja a hirado.hu.

Gyulai Ferenc archeobotanikus az M1 Kék bolygó című magazinjában elmondta, hogy egy érdekes munkacsoportot hívtak életre a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karán, amelynek a tevékenységét archeogenetikának nevezték el. A csoport tagjai a régmúltból származó növényi magvak közül olyan növényfajok maradványait „vallatják”, és igyekeznek fajtára azonosítani, mint a szőlő, a dinnye vagy a köles.

Nem ritka, hogy több száz vagy több ezer éves maradványokat is vizsgálnak. A kutatók szeretnénk megtudni, hogy honnan származnak ezek a növények, mennyi idősek, illetve mely ma is létező növényfajtákkal állnak rokonságban. Az ásatásokon nemcsak az előkerült tárgyak vagy csontok mesélnek a régmúlt időkről, hanem növények, magvak sőt az egykori ételmaradékok is. Mindezen leletek átfogó, tudományos feltárásával a régészeti botanika és a régészeti genetika képviselői közösen foglalkoznak.

Gyulai Gábor archeológus a témához kapcsolódóan elmondta, hogy nemrégiben „tudományos” kérdésként merült fel, mikor a régészeti botanika és a régészeti genetika találkozott, hogy hajdanán Mátyás király milyen húsú dinnyét fogyaszthatott. Doktorandusz hallgatói segítségével ezt meg is tudták válaszolni: kiderült, hogy igazságos királyunk sárga húsú dinnyét evett évszázadokkal ezelőtt.

Azonban a letűnt korok növényei nemcsak az adott környezetről képesek hiteles leírást adni. Vásárhelyi Boglárka PHD-hallgató arról beszélt, hogy régebben a szőlő tájfajtáinak száma, főként a kora újkorban 50-70 fajtára volt tehető. Mára ez a filoxéra pusztítása nyomán valamint az modern fajták térnyerése miatt igencsak lecsökkent. De mindennek nemcsak a borkultúra szempontjából van jelentősége.

A mára elveszett vagy elfeledett tájfajták segíthetnének kivédeni a klímaváltozás mezőgazdaságot sújtó káros következményeit.

Monokultúrában egy faj az uralkodó. Ha pont a virágzás időszakában jön egy komoly fagy, akkor elvész a termés. Viszont hogyha egy gyümölcsfajnak több fajtája fellelhető, és mondjuk eltérő időpontban történik a virágzás, és ugyancsak jön egy váratlan fagy, akkor sokkal biztonságosabb lesz a termésünk

– tette hozzá a PHD hallgató.

A kis jégkorszakban került előtérbe a rozs és az árpa

Mind a régészeti botanika, mind a régészeti genetika foglalkozik a jelen környezeti kihívásaival is. Gyulai Ferenc archeobotanikus beszélt a legutolsó nagy klímaváltozásról, az úgynevezett középkori kis jégkorszak időszakáról, amely a 13. század közepétől egészen a 19. század második feléig tartott.

Az európai emberek ezt a több mint ötszáz évet nagyon megszenvedték. A korábban kiterjedten terjesztett gabonák összetétele megváltozott. A rozs és az árpa pont ebben az időszakban tört előre, mivel nem olyan érzékeny klímaökológiailag, mint a búza vagy a kukorica. S bár a jégkorszak lecsengett a földrészen, ezek a gabonanövények ma is a mezőgazdasági kultúra szerves részét képezik.

Ősi fajták jelenthetik a megoldást az agráriumban?

Napjaink egyik égető kérdése, hogy a változó klímához miként tud alkalmazkodni az emberiség, például az agrárium. Épen ezért fontos, hogy szélesebb tudásunk lesz a különböző történelmi korszakok mezőgazdasági növényeiről.

Klímaváltozás időszakában fontos, hogy a mezőgazdaságban szárazságstressz-tűrő növényeket alkalmazzanak. Ezért több kutatásban is ilyen növényekkel foglalkozik Csákvári Edina PHD-hallgató, aki mesélt az alakorról, arról az ősi búzafajtáról, amely több mint tízezer éve jelent meg a Kárpát-medencében. A gabona nagyon extrém és szélsőséges környezetben is elfogadható terméshozamot képes biztosítani.

Nagygombos környékén a különböző alakor tájfajták mellett mai nemesítésű alakor fajtákat és modern őszi fajtákat is vettettek, és tudományos vizsgálatokat végeztek rajtuk. Megfigyelték többek között a növekedésüket úgy, hogy különböző környezeti hatásokat, mint szárazságot, tápanyag-hiányt vagy többletet szimuláltak.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az ősi búzafajta messze felülmúlja a nagyüzemi mezőgazdaságban használt társait. Nagyobb a stressztűrő képessége és műtrágyázást egyáltalán nem igényel.

agrotrend.hu / hirado.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.