2019.03.20., szerda , Klaudia

Fenntarthatóság

2018. február 20. kedd • 08:08

Az elfeledett fajták segíthetnének kivédeni a klímaváltozás káros következményeit

Több ezer éves növények maradványait vizsgálják az archeogenetikusok. A Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karán életre hívott kutatócsoport hidat képez a múlt és a jelen között.

A régmúlt növénykultúrájának feltérképezése segítséget nyújthat abban, hogy korunk agráriuma miként alkalmazkodjon a változásokhoz

írja a hirado.hu.

Gyulai Ferenc archeobotanikus az M1 Kék bolygó című magazinjában elmondta, hogy egy érdekes munkacsoportot hívtak életre a Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karán, amelynek a tevékenységét archeogenetikának nevezték el. A csoport tagjai a régmúltból származó növényi magvak közül olyan növényfajok maradványait „vallatják”, és igyekeznek fajtára azonosítani, mint a szőlő, a dinnye vagy a köles.

Nem ritka, hogy több száz vagy több ezer éves maradványokat is vizsgálnak. A kutatók szeretnénk megtudni, hogy honnan származnak ezek a növények, mennyi idősek, illetve mely ma is létező növényfajtákkal állnak rokonságban. Az ásatásokon nemcsak az előkerült tárgyak vagy csontok mesélnek a régmúlt időkről, hanem növények, magvak sőt az egykori ételmaradékok is. Mindezen leletek átfogó, tudományos feltárásával a régészeti botanika és a régészeti genetika képviselői közösen foglalkoznak.

Gyulai Gábor archeológus a témához kapcsolódóan elmondta, hogy nemrégiben „tudományos” kérdésként merült fel, mikor a régészeti botanika és a régészeti genetika találkozott, hogy hajdanán Mátyás király milyen húsú dinnyét fogyaszthatott. Doktorandusz hallgatói segítségével ezt meg is tudták válaszolni: kiderült, hogy igazságos királyunk sárga húsú dinnyét evett évszázadokkal ezelőtt.

Azonban a letűnt korok növényei nemcsak az adott környezetről képesek hiteles leírást adni. Vásárhelyi Boglárka PHD-hallgató arról beszélt, hogy régebben a szőlő tájfajtáinak száma, főként a kora újkorban 50-70 fajtára volt tehető. Mára ez a filoxéra pusztítása nyomán valamint az modern fajták térnyerése miatt igencsak lecsökkent. De mindennek nemcsak a borkultúra szempontjából van jelentősége.

A mára elveszett vagy elfeledett tájfajták segíthetnének kivédeni a klímaváltozás mezőgazdaságot sújtó káros következményeit.

Monokultúrában egy faj az uralkodó. Ha pont a virágzás időszakában jön egy komoly fagy, akkor elvész a termés. Viszont hogyha egy gyümölcsfajnak több fajtája fellelhető, és mondjuk eltérő időpontban történik a virágzás, és ugyancsak jön egy váratlan fagy, akkor sokkal biztonságosabb lesz a termésünk

– tette hozzá a PHD hallgató.

A kis jégkorszakban került előtérbe a rozs és az árpa

Mind a régészeti botanika, mind a régészeti genetika foglalkozik a jelen környezeti kihívásaival is. Gyulai Ferenc archeobotanikus beszélt a legutolsó nagy klímaváltozásról, az úgynevezett középkori kis jégkorszak időszakáról, amely a 13. század közepétől egészen a 19. század második feléig tartott.

Az európai emberek ezt a több mint ötszáz évet nagyon megszenvedték. A korábban kiterjedten terjesztett gabonák összetétele megváltozott. A rozs és az árpa pont ebben az időszakban tört előre, mivel nem olyan érzékeny klímaökológiailag, mint a búza vagy a kukorica. S bár a jégkorszak lecsengett a földrészen, ezek a gabonanövények ma is a mezőgazdasági kultúra szerves részét képezik.

Ősi fajták jelenthetik a megoldást az agráriumban?

Napjaink egyik égető kérdése, hogy a változó klímához miként tud alkalmazkodni az emberiség, például az agrárium. Épen ezért fontos, hogy szélesebb tudásunk lesz a különböző történelmi korszakok mezőgazdasági növényeiről.

Klímaváltozás időszakában fontos, hogy a mezőgazdaságban szárazságstressz-tűrő növényeket alkalmazzanak. Ezért több kutatásban is ilyen növényekkel foglalkozik Csákvári Edina PHD-hallgató, aki mesélt az alakorról, arról az ősi búzafajtáról, amely több mint tízezer éve jelent meg a Kárpát-medencében. A gabona nagyon extrém és szélsőséges környezetben is elfogadható terméshozamot képes biztosítani.

Nagygombos környékén a különböző alakor tájfajták mellett mai nemesítésű alakor fajtákat és modern őszi fajtákat is vettettek, és tudományos vizsgálatokat végeztek rajtuk. Megfigyelték többek között a növekedésüket úgy, hogy különböző környezeti hatásokat, mint szárazságot, tápanyag-hiányt vagy többletet szimuláltak.

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az ősi búzafajta messze felülmúlja a nagyüzemi mezőgazdaságban használt társait. Nagyobb a stressztűrő képessége és műtrágyázást egyáltalán nem igényel.

agrotrend.hu / hirado.hu

Fókuszban
Dress code: szabály vagy tisztelet?

Dress code: szabály vagy tisztelet?

A “dress code” azon írott és íratlan szabályok

Visszatekert kilométeróra, hiányzó szervizkönyv

Visszatekert kilométeróra, hiányzó szervizkönyv

Válasszon inkább megbízható használtautót! - JóAutók.hu

Agrofotó 2019: április 15-ig várjuk a legszebb agrárképeket!

Agrofotó 2019: április 15-ig várjuk a legszebb agrárképeket!

Az Agrotrend Csoport idén 7 kategóriában keresi azokat a

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.