Az új vadászati törvény egyes rendelkezései már januárban hatályba lépnek

fotó: 123rf

Bitay Márton Örs kiemelte: a törvényjavaslat általános vitája azt mutatta, hogy szakmai alapokon nyugvó, intakt jogszabály született. Fontos újdonság az új törvényben a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet elõtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi szemléletet állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és leépítettek számos bürokratikus szabályt – emelte ki az államtitkár.

Elmondása szerint az új törvény normaszövegét 10 hónapos intenzív munkával, a szakmai szervezetek elõkészítõ tevékenységére támaszkodva alakították ki. Az új jogszabálynak tükröznie kellett, hogy a természeti körülmények megváltoztak. Módosult például az éghajlat, a vadállomány, a vadászati szokások és földtulajdonosok összetétele is.

Az új törvény célja, hogy kedvezõbb feltételeket teremtsen a vad és a vadász, a természet és a gazdák számára egyaránt. Az államtitkár kitért arra, hogy például eltörlik az egyéni lõjegyzéket, módosítják a fegyvertörvényt. Az új vadászati törvény kinyit olyan lehetõségeket is, amelyek fontosak a magyar vadászati kultúra szempontjából, ilyen a rekreáció. Az új törvény bizonyos elemei már 2016 január 1-jén hatályba lépnek, mások több lépcsõben, és a teljes törvény 2017 március 1-jén lép életbe. Ekkor indul az új vadgazdálkodási üzemtervi ciklus, amely a korábbi 10 év helyett  20 éves idõtartamú lesz az ökológiai és vadgazdálkodási szempontok miatt.

Gyõrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke  arról beszélt, hogy a földtulajdonosok és a gazdálkodók érdeke nem mindig esik egybe. Leszögezte: a vadászati jog a földtulajdonhoz kötõdik, így a földtulajdonosok dönthetnek arról, hogy a földet vadászati szempontból kik és milyen módon hasznosíthatják. Megjegyezte: a bérleti díjat a korábbiaktól eltérõen elõre kell kifizetniük a vadászoknak. Konfliktusok forrása például az, hogy miként rendezhetõ a vadkár. Az új vadászati törvény a vadkár megelõzése érdekében együttmûködésre ösztönzi a vadászokat és a földhasználókat – jelezte a NAK elnöke. Jelezte: a gazda által viselt vadkár  aránya változott a korábbi 5-rõl, 10 százalékra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodó vadkárviselési aránya lehet nulla százalék is, amennyiben a kilövési tervet nem teljesítette a vadgazdálkodó.

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke úgy vélekedett, hogy megalapozott, hosszú távon tartható törvénymódosító javaslat került az Országgyûlés elé hétfõn. A vadászkamara nagyra értékeli, hogy az 1996-os vadászati törvény sarokpontjait a jogalkotó megtartotta, a 20 éves gazdálkodási tapasztalatból pedig olyan módosításokat épített be a mostani törvénybe, amelyek a magyar vadgazdálkodás számára hasznosak – mondta.

Ezek közül kiemelte, hogy a vad továbbra is állami tulajdonban maradt, a minimális vadászterület 3 ezer hektár maradt, a vadászati jog pedig a földtulajdon elválaszthatatlan része. Jó döntésnek nevezte azt is, hogy az üzemtervi ciklus ideje 10-rõl 20 évre emelkedik.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezetõ elnöke méltatta, hogy szakmai törvény született, ami lehetõvé teszi, hogy a mintegy 63 ezer magyar vadász 80-90 százaléka továbbra is vadászhasson.

agrotrend.hu / mti