2020.12.05., szombat , Vilma

Fenntarthatóság

2020. október 26. hétfő • 11:26

Csikófark tőszámokat vizsgáltak a nemzeti parkban

A közönséges csikófarkat háromévente vizsgálják meg a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Az idén elvégezett tőszámbecslés során arra keresték a választ, hogy az állományok kiterjedésében történt-e növekedés.

2002 óta követik nyomon a nemzeti park munkatársai a közönséges csikófarkat, melynek latin neve: Ephedra distachya. A megfigyelés a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozási Rendszer I. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése projektjének keretei között zajlik a nemzeti park öt helyszínén: Fülöpházi homokbuckák, Tázlári homokbuckák, Harkakötöny: Kisfaludy-erdő, Kecskemét-Matkópuszta: Határúti-dűlő, Pirtói homokbuckák területén egy-egy állomány – írja a knp.hu.

fotó: wikipedia

A Kiskunsági Nemzeti Park háromévente több helyszínen is feltérképezi a csikófark állományhatárait, ahol tőszámbecslést végeznek mintavétel alapján. Az állományt azért vizsgálják meg, hogy esetleg nem történt-e változás. A tőszámbecslést úgy végzik, hogy véletlenszerűen a kihelyezett 1×1 méteres mintakvadrátokban megszámolják a töveket, így ezzel a módszerrel pontosabb populációméretet tudnak becsülni.

Ezeket a vizsgálatokat idén is elvégezték, kiderült, hogy az öt területen az összesen becsült tőszám 43 693, ez 2002 óta a legalacsonyabb érték (a korábban tapasztalt tőszámok 100 602–264 683 darab között ingadoztak). Mint megtudtuk, az állományok kiterjedése érdemben nem változott, néhány esetben kismértékű növekedés volt tapasztalható.

A csikófarkról:

A csikófark a leplesmagvúak (Gnetophyta) törzsébe tartozó csikófarkfélék (Ephedraceae) családjába tartozik.

A növény őshazája a Földközi-tenger vidéke, Ázsia. Országunkban a száraz vidékeken fordul elő, hajdani löszmaradványokon és homokgyepekben él. Leggyakrabban a Duna–Tisza köze és a Szentendrei-sziget homokpusztáin találhatjuk meg, de a Budai-hegység dolomit-sziklagyepjeiben és a Mezőföldön, lösznövényzetben is láthatjuk ezt a növényt.

A cickafark alacsony, kb. 10-30 cm-re nő meg. Vörösbarna színű, gyöktörzse fás. A hajtás ágai vesszőszerűek, 1–3 mm vastagok, sűrűn „ízekre”, internódiumokra tagoltak. A szára zöld színű, fotoszintetizálni is képes. Pikkelyes levelei alapjukon összenőttek, keresztben átellenesek. A porzós virágok barkába rendeződnek.

A közönséges csikófark hazánkban fokozottan védett cserje. Természetvédelmi értéke: 100.000 Ft.

A csikófark alkalmazható meghűlésnél, influenzánál, hiszen izzaszt és csillapítja a lázat. Csökkenti az asztmatikus, görcsös köhögést és jótékonyan hat szervezetünkre megfázás és szénaláz esetében is. A csikófark szabályozza a vérnyomást és a koleszterin szintet is. Gyorsítja az anyagcserét, ezért kiválóan hasznosítható fogyókúra esetén is. Nyugtató hatással van a központi idegrendszerre ezért stresszes időszakokban ajánlott a szedése. A növény támogatja az immunrendszert is, hiszen megakadályozza, hogy a baktériumok, vírusok továbbszaporodjanak a szervezetünkben.

agrotrend.hu / baon.hu

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
Elfogadom az Adatvédelmi nyilatkozatot.