Egy vidám, kora tavaszi énekes: a seregély

A Körös-Maros Nemzeti Park területén mindenfelé találkozhatunk seregélyekkel. Ez a bohókás, vidám megjelenésű madár tavasszal nagyon korán visszatér hozzánk a déli tájakról.

A hímek a megérkezés után hamarosan hallatni is kezdik hangjukat a fészkelésre kiszemelt hely közelében. Énekük rendkívül változatos, a kora tavasz egyik színfoltja. A különféle cippegések, csicsergések és füttyögések mellett a seregély híres hangutánzó. Énekébe más madarak hangját is beleszövi, ezért halljuk kora tavasszal a sárgarigó flótázását, amit csak gyakorlott fül tud megkülönböztetni a valódi sárgarigó hangjától. Utánozza az énekes rigót, a bíbicet, a nagy póling kiáltását, az ölyv vijjogását. Felsorolni is hosszú, milyen sokféle hangot sző bele énekébe.

Fotó: KMNP / Biró István

Elsősorban odvas fákban költ, de épületek repedéseiben, löszfalakban is megtelepszik. Erőszakos természete miatt gyakran vív harcot a fészkelőhelyekért, így a cinegékkel, harkályokkal is konfliktusba kerül az odúk elfoglalása során. Általában 4-5 tojást rak és a hazai állomány egy része évente kétszer is költ.

Nevéhez híven társaságkedvelő madár. A fiókák kirepülése után a seregélyek már csapatosan indulnak táplálkozni a környező legelőkre, rétekre, szántóföldekre. A legelő jószág közelében sokszor találkozunk népes seregélycsapatokkal. Gyakran a legelő juhok, szarvasmarhák hátán ülve lesik rovarzsákmányukat. Különösen látványos, amikor szeptember-októberben a tőlünk északra költő egyedekkel felszaporodik a létszámuk, ilyenkor ugyanis akár ezres nagyságrendű csapatokban is mozognak. A hatalmas csapatok szinte vezényszóra változtatnak irányt, ami messziről leginkább a gomolygó füsthöz hasonlatos. Kedvelt éjszakázóhelyeik a nádasok, ahová éjszaka hangos csirregéssel szállnak be és pirkadatkor innen indulnak a táplálkozó-területekre.

A seregély elsősorban rovarevő, de a különböző gyümölcsöket, így a termesztett gyümölcsöket és a szőlőt is szívesen fogyasztja. Emiatt sokszor kerül konfliktusba a gyümölcstermesztő gazdákkal. Európai közösségi jelentőségű fajként csak speciális esetekben riasztható, illetve gyéríthető. Már Chernel István, neves ornitológusunk is úgy fogalmazott, hogy minek is gyérítenénk ezt a csodálatos kis madarat, mikor rovarfogyasztásával sokkal több hasznot hajt, mint ami kárt a szőlőkben, gyümölcsösökben okoz. Féltenünk azonban nem kell kedves madarunkat, mert vitalitása, alkalmazkodóképessége révén minden időben megtalálja életfeltételeit.

agrotrend.hu / Körös-Maros Nemzeti Park