Felbecsülhetetlen értéket képvisel a Madarasi Marhajárás

Természetvédelmi terület lett a közel 44 hektárnyi ősgyep.

A Madarasi Marhajárás egyike az Alföld csupán néhány pontján fennmaradt sztyepprétjeinek, ezért felbecsülhetetlen értéket képvisel – olvasható az Agrárminisztérium (AM) közleményében.

A hagyományos legeltetéses állattartás kultúrtörténeti emlékeinek megőrzése is cél – fotó: Pelsőczy Csaba

A területet jelző hatósági tábla kihelyezését megelőző sajtótájékoztatón Rácz András, az AM környezetügyért felelős államtitkára páratlan adottságnak nevezte, hogy az ország teljes területének negyede természetközeli állapotban maradt fent. Mint mondta,

Magyarország 9 %-a védett terület, 21 %-a pedig az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat része.

A kettő ugyan átfedi egymást, de még így is felbecsülhetetlen nagy örökség, nemzeti kincs, mellyel nem minden ország büszkélkedhet. Ezek a területek jelentik a köztudatban Magyarországot, melyekre az állami természetvédelem munkatársai vigyáznak – fogalmazott.

Emlékeztetett, az elmúlt több mint 40 éves fejlődés eredményeként jött létre az ország

10 nemzeti parkja,
39 tájvédelmi körzete,
172 természetvédelmi területe,
valamint a mintegy 90 védett természeti emléke.

Ezek alkotják – mintegy 850 ezer hektár nagyságrendben – védett területeink hálózatát. Ma már nem a nagyléptékű védetté nyilvánításokkal foglalkoznak elsősorban, hanem ezen területek kezelésével, a természetközeli állapot fenntartásával – tette hozzá. Kiemelte:

az elmúlt években elkezdődhetett az olyan speciális munka, mint a 41 kaptárkő, a 28 földtani képződmény – köztük a madarasi téglavető -, vagy a 21 mesterséges üreg védetté nyilvánítása, amelyek mind földtörténeti, mind élőhely szempontjából jelentősek.

A munka eredményeként az elmúlt nyolc évben egy tájvédelmi körzet, 13 természetvédelmi terület és 68 természeti emlék került oltalom alá, így 2010 óta mintegy 40 %-kal nőtt a védett területek száma, míg a hektáros kiterjedés nagyjából 0,6 %-os növekedést mutat.

fotó: Pelsőczy Csaba

Rácz András emlékeztetett, a legutóbbi természetvédelmi területté nyilvánítás is a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területéhez köthető, hiszen 2017 tavaszán vált védetté a több mint 100 hektáros bajai földikutya-rezervátum, amely kulcsfontosságú lépés a faj megóvása terén. Az utolsó nagy, táji léptékű védetté nyilvánítás is a Kiskunsághoz köthető, hiszen a Körös-éri Tájvédelmi Körzet 2223 hektár kiterjedéssel 2012-ben lett országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett terület. Mint mondta:

a most természetvédelmi területté nyilvánított Madarasi Marhajárás esetében nemcsak a jelen értékeit vették számba, hanem a jövőbeni lehetőségeit is.

Zsigó Róbert, Baja és térsége országgyűlési képviselője levelében hangsúlyozta: azzal, hogy a Felső-Bácska egyik legfontosabb természeti területe, a Madarasi Marhajárás védetté válhatott, újabb lépést tettünk környezetünk és hazánk megóvásáért. Az pedig szerencsés és egyben fontos következménye is a döntésnek, hogy kihirdetésével egy időben új utak nyílhatnak meg vidékünk turisztikai kínálatában – fogalmazott.

fotó: Pelsőczy Csaba

Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója kiemelte: a Natura 2000 hálózat részét képező Madarasi Marhajárás gyep a rajta átfolyó Kígyós-főcsatornának köszönhetően változatos élőhelyi feltételeket biztosít az élővilág számára. A marhajárás elnevezése a szarvasmarha legeltetésre utal, amely 2004-ben szűnt meg. A gyepen 2008 óta juhokkal legeltetnek.

Juhász István, Madaras polgármestere elmondta: a táji értékek és a védett fajok megőrzése mellett természetvédelmi cél a hagyományos legeltetéses állattartás kultúrtörténeti emlékeinek megőrzése és a tájhasználati mód fenntartása.

agrotrend.hu / AM – MTI